Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az én gyerekemnek vannak a legjobb ötletei

Év: 
2010
Szám: 
Tavasz
Szerző: 
Horváth Sarolta

Fodor Ádámné három kisgyerek anyukája, Budapesttől 9 kilométerre, Remeteszőlősön élnek egy családi házban. A ház egészen az utca végén, egy domb tetejére épült, ahonnan csodás kilátás nyílik a szemközti erdőkre, rétre.

   Nekem komoly kihívást jelentett felmásznom arra a „hegyre”, és néhány életmentő levegővétel után feltennem az első kérdésemet. Igen, neki is időbe tartott, míg hozzászokott ehhez a lejtőhöz, de a gyerekeknek már - mivel itt születtek - nem nagyon okoz gondot. Sőt, télen külön jó, hogy van hol szánkózni. Mivel a gyerkőcök általában gyalog járnak az oviba, egyébként is elég jó állóképességük van, és nekem úgy tűnt, hogy az elevenségükkel sincs baj.

   A házba lépve ért a következő meglepetés: az ebédlőasztal, a kanapé, a székek mind fatönkökből készültek. Mint kiderült, Fodor Ádám villanyszerelő létére elég jól ért a fafaragáshoz is. Hobbija közé tartozik még a gyerekjátékok készítése, amiben legtöbbször a két óvodás korú gyermek is részt vesz. Így jobban vigyáznak a saját maguk által gyártott játékokra, és azt is hamar megtanulják, hogy minden áru emberi befektetéssel készült, ezért értéknek minősül. 

Így is lehet gyereket nevelni

   Fodorék igazi „nagybetűs” Családi Életet élnek. Nincs tévéjük, így idejük nagy részét beszélgetéssel, sütéssel/főzéssel, játékkészítéssel és újabban diavetítéssel töltik. Néha számítógépen néznek meg egy- egy mesét, de a gyerekeknek az egyéb elfoglaltságok között mind kevesebb igényük van erre a szórakozásra. A házaspár eredeti elképzelése egy műanyag nélküli élettér kialakítása volt, ami ugyan nem sikerült, de továbbra is próbálnak mindent természetes anyagból, vagy a legkevesebb természetidegen anyaggal megoldani. A legnagyobb kihívást most az óvodás korú kislány hóbortja okozza. Látva a többi gyereken, ő is odavan a rózsaszín, csillogó, műanyag „izékért”. A szülők azonban ezt is megoldották felesleges vásárlás nélkül: egy kis rózsaszín szalaggal és pár csillogó flitterrel közösen átalakították a kislány hajpántját. Majd a nagymama csodás ötlete, hogy felfűzött pattogatott kukoricából koronát varázsoljanak, teljesen levette a lábáról a kis királylányt.

   Interjú közben hangos társaságunk volt egy épp uzsonnáját fogyasztó 6-7 hónapos kislány is, aki kizárólag otthon készült, természetes és lehetőség szerint bio ételeket kap. Ezután gyorsan meg is kínáltak egy adag frissen sült pogácsával, pereccel.

Élhető élet

   Az édesanya ideiglenesen otthon van a három gyerekkel, amit csak tud, megfőz, és lehetőség szerint kerüli a kész termékek vásárlását. A házaspár úgy döntött, megélnek egy fizetésből is: mivel nem vásárolnak semmit feleslegesen, kevesebb pénz kell az élethez, a gyermekek érdeke meg ezt kívánja.

   Mindezeket látva, hallva a már megszokott, „mit tesztek a hulladék megelőzése, környezetvédelem érdekében, és miért?” kérdésemet itt fel sem tettem... Ennél a családnál a környezet védelme nem egy tudatos „cselekvési terv”. Egyszerűen szeretnének egészségesen és boldogan, családban élni. Ha tehetik, a helyi és vegyszer nélküli termékeket választják. A háziasszony otthon süti a kenyeret kenyérsütőben, így azt is ellenőrizni tudja, hogy mit tesz abba az ételbe, amiből a legtöbb fogy a családban. A kenyérhez egy malomból, 100 kilós adagokban rendeli pár ismerősével közösen a lisztet. Hasonló közösségben történik a házi tej vásárlása és a gyerekruha csere is. A gyerekruhákat csarabelélik az ismerősök között és előszeretettel vásárolnak bolhapiacon is. Többek között a régi diafilmeket is onnan szerzik be.

   Elnézve a gyerekeket, kíváncsi voltam, vajon hogyan és meddig lehet megvédeni őket a külvilág negatív hatásaitól. A büszke anyuka válasza egy meggyőző történet volt: az óvónéni nemrég fejezte ki elismerését, amiért mindig az ő kislányának vannak a legjobb ötletei.

   Fodor Ádámné a HuMuSz Kukadiéta versenyének egyik nyertese. A Kukadiéta versenyt a Norvég Civil Támogatásai Alap finanszírozta.

Horváth Sarolta