Megelőzés

“Örömmel jelenthetem, hogy a Föld nevű bolygó meg fog menekülni. Az más kérdés, hogy az emberiség megmarad-e.” 

Miért és hogyan figyeljünk oda a húsfogyasztásra? A Kislábnyom.hu oldal gyűjtötte csokorba az érveket és a lehetséges megoldásokat.

Olyan picire őrlik a műanyagot a krillek, ami veszélybe sodorhatja az óceánok élővilágát. Az ausztráliai Griffith Egyetem professzora, Amanda Dawson a világon elsőként mutatta ki, hogy az Euphausia superba faj az emésztés révén képes fizikailag megváltoztatni a mikroműanyag-szemcséket.

Vizsgálatot kezdeményezett az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO), hogy felmérjék a palackozott ivóvizek potenciális kockázatait, miután egy friss tanulmányban megjelent, hogy nagy mennyiségű mikroszkopikus műanyag van a világ legkedveltebb palackos vizeinek, több mint 90 százalékában.

Az olcsó termékekre és magas forgalomra épülő modell magában hordozza a túlfogyasztást, ugyanis az alacsony minőségű ruhák gyorsabban tönkremennek, tehát folyamatosan új cuccokat kell vásárolni. Az instant ruháknak pedig jelentős hatása van a környezetre

Globálisan a felére kell csökkenteni a hús- és tejtermékek előállítását, valamint -fogyasztását 2050-re, hogy elkerülhetőek legyenek a földi életet veszélyeztető klímaválság katasztrofális hatásai, és tartani tudjuk a párizsi klímaegyezményben kijelölt célokat − állítja a Greenpeace új nemzetközi jelentésében.

Ha nem fékezzük meg a jelenleg uralkodó fogyasztási és termelési tendenciákat, akkor a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 52 százalékát a mezőgazdaság fogja adni a következő évtizedekben, melynek 70 százaléka a hús- és tejiparból származik.

A brit kormány elvetette az úgynevezett tejeskávéadó ötletét, amelyet az eldobható kávéspoharakra vetettek volna ki a hulladéktermelés visszaszorítása érdekében, mert úgy véli, hogy hatékonyabb megoldás, ha a kávézók inkább kedvezményeket adnak azoknak a vásárlóknak, akik saját bögrével érkeznek – írta a BBC News.

Korunk egyik legjelentősebb problémája a hulladékkeletkezés. Elég csak megnézni a kutatások eredményeit: csak Magyarországon nagyjából napi egy kilogramm szemetet termelünk fejenként, tehát egy három tagú családban több mint ezer kiló hulladék keletkezik egy év alatt. A közterületeken és munkahelyeken összegyűjtött szemét még mintegy 150 kilót tesz ki személyenként egy évben. Ezzel az a legnagyobb baj, hogy csak elenyésző részüket gyűjtjük szelektíven, így nagy többségük hulladéklerakókban végzi. Pedig manapság már számos megoldás van ezek újrahasznosítására, a dísztárgyaktól és kiegészítőktől kezdve a bútorokon és használati eszközökön át egészen a közlekedési eszközökig. Mutatjuk a legkreatívabb és legmeglepőbb ötleteket!

A tengerbe jutó műanyaghulladék az Északi-sarkvidéket sem kíméli, a műanyag mikroszemcséi beépülnek a tenger jegébe, és a sarkkörön túli élővilágot is veszélyeztetik.