17 milliárd kilónyi zöldséget és gyümölcsöt dobnak ki évente az európaiak
Az uniós háztartások által vásárolt friss gyümölcsnek és zöldségnek mintegy 29 százalékát teszi ki a fejenkénti 35,3 kilogrammos zöldség- és gyümölcshulladék, derítette ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának kutatása.
A tanulmány szerzői kiszámolták, hogy a veszendőbe menő zöldségből és gyümölcsből mennyi elkerülhetetlen, illetve mennyi lenne elkerülhető. Elkerülhetetlen hulladéknak minősítették az étel elkészítésekor keletkező hulladékot, valamint az olyan zöldséget és gyümölcsöt, amely ehetetlennek minősül, elkerülhető pazarlásnak tartották a fogyasztható zöldség és gyümölcs kidobását. Az unió hat tagállamában – Németországban, Spanyolországban, Dániában, Hollandiában, Finnországban és Nagy-Britanniában – fogyasztott 51 gyümölcs- és zöldségféle alapján készítették el számításaikat 2010-as adatokat felhasználva.
A kutatók nagy különbségeket találtak a különböző tagállamokban a pazarlást illetően. Nagy-Britanniában például háztartásonként 39 kilogramm gyümölcsöt és 64 kilogramm zöldséget vásárolnak évente. Ebből a mennyiségből 26, illetve 39 kilogrammot fogyasztanak el. Gyümölcsből 6, a zöldségből 13 kilogramm az elkerülhető hulladék.
Németországban 57 kilogramm gyümölcsöt és 75 kilogramm zöldséget vásárolnak a háztartások fejenként, előbbiből 41, utóbbiból 52 kilogrammot fogyasztanak el. A kidobott gyümölcsből 7, a zöldségből 10 kilogramm lenne elkerülhető hulladék.
Bár Nagy-Britanniában kevesebb friss zöldséget és vásárolnak, mint Németországban, az elkerülhetetlen hulladék nagysága szinte megegyezik, ám az elkerülhető hulladék mennyisége Nagy-Britanniában több.
A szakemberek kimutatták, hogy azon országokban, ahol az emberek jövedelmük nagyobb arányát fordítják élelmiszerre, kevesebb az elkerülhető zöldség- és gyümölcshulladék mennyisége.
Az Európai Unióban évente 88 tonna élelmiszert pazarolnak el, amelynek becsült értéke 143 milliárd euró. Az unió fenntartható fejlődési céljai között szerepel az élelmiszerhulladék felére csökkentése mind a kiskereskedelmi egységekben, mind a háztartásokban 2030-ra. A tanulmány eredményei jelentősen segíthetik a háztartási élelmiszer-hulladék keletkezésére és kezelésére megfogalmazott irányelvek megvalósítását.
forrás: teol.hu