Nemzetközi jogszabály várható a műanyagszennyezés ellen

Két év múlva, 2024 végén érkezhet az első kötelező érvényű nemzetközi jogszabály a műanyagszennyezés ellen.

Két év múlva, 2024 végén érkezhet az első kötelező érvényű nemzetközi jogszabály a műanyagszennyezés ellen.

A kiterjesztett gyártói felelősség és egy új, kötelező betétdíj mellett, az egyszer használatos műanyagokról ("SUP" - single use plastic - a Szerk.) szóló kormányrendelet módosításai is felkerültek a kormany.hu-ra november 14-én, egyhetes, november 21-én lejárt véleményezési határidővel.

A mintegy 1,6 millió lakosú Barcelona a hulladékmegelőzési, újrafelhasználási és újrahasznosítási intézkedések széles skálájával az egyik legnagyobb, nulla hulladékstratégiát megvalósító európai várossá válna. A város külön stratégiát dolgozott ki a fejlesztésekhez, széleskörűen együttműködve mind a helyi közösséggel, mind a különböző érdekelt felekkel a hulladékmentes átállás elősegítése érdekében.

A kiterjesztett gyártói felelősség új szabályai mellett más új szabályozásokat is egyhetes véleményezésre tett közzé a Technológiai és Ipari Minisztérium a múlt héten. Az egyik egy új, egyes italcsomagolások kötelező visszaváltását (betétdíját) előirányzó kormányrendelet, ami felkerült a kormany.hu-ra, (és amire a rövid határidő ellenére a Humusz Szövetség is megküldte észrevételeit - a Szerk.)

Azért igen sokat tehetünk, hogy minél környezettudatosabb módon készüljünk és éljük meg az ünnepeket, vagyis hogy idén legalább zöld legyen a karácsonyunk! A Cseriti üzlethálózat általános célja: válasszuk az újrahasználatot, csökkentsük a felesleges hulladékmennyiség keletkezését, valamint támogassuk a rászorulókat.

Megjelent az Eurostat legfrissebb jelentése, mely szerint a termőföldtől a fogyasztók asztaláig egy év alatt csaknem 57 millió tonna, egy főre vetítve 127 kg élelmiszer végzi hulladékként. Ennek 55%-a háztartásokhoz köthető: egy átlagos uniós állampolgár 70 kg élelmiszert dob ki évente. A magyar háztartásokra jellemző 66 kg éves fejenkénti élelmiszerhulladék mennyiséggel hazánk az átlaghoz képest a kevésbé pazarló országok közé tartozik.

Az élelmiszerpazarlás volt a központi témája az idei Zöld Börzének. A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottsága által immár tizenkettedik alkalommal megrendezett, környezettudatosságra és szemléletformálásra fókuszáló esemény a Főépület Díszudvarán várta az érdeklődőket.

Az EU-nak ambiciózus tervei vannak az üveggel, 70%-ra akarja fokozni az újrahasznosítását, és kötelező betétdíjat tervez. Még van hova fejlődnünk, de az biztos, hogy az üveg az egyik legjobban hasznosítható hulladékforma.

A BKIK és a Zöld Követ Egyesület a fogyasztói elvárásokat is beépítené a jelenlegi rendszer átalakításába.
Az UNICEF küldetése a gyermekek védelme, így a világ legnagyobb gyermekjogi szervezeteként a természeti környezetet érő károkra és a fenntarthatóságra is kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Ezért döntöttünk úgy, hogy elindítjuk a „Klímahősök” programot, amelynek elsődleges célja, hogy edukáljuk és aktivizáljuk a téma iránt érdeklődő fiatalokat, bevonjuk őket a klímaváltozássalkapcsolatos párbeszédbe, tudást és lehetőséget biztosítva nekik ahhoz, hogy kérdezhessenek és cselekedhessenek. (A programról bővebben lásd: https://unicef.hu/klimahosok/)
