Több az ember termelte higany az óceánokban, mint eddig vélték. Sok helyen kétszer-háromszor annyi van a cseppfolyós fémből, mint az iparosodás előtt volt-írta az origo. A trendet már csak azért is meg kell állítani, mert a jelenség komoly veszélyt jelent a gyermekek fejlődésére.
Ingyen köteles visszavenni a használt elektromos és elektronikus berendezéseket a gyártó és a forgalmazó, és ha a vásárlónak házhoz szállítják az újat, akkor szintén ingyen kell a régi berendezést elszállítani tőle - egyebek mellett ezt tartalmazza a pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet.
Magyarországon nyugodtan lehet csapvizet inni (nem úgy, mint például tőlünk délebbre), mivel ugyanolyan jó minőségű, mint az ásványvíz. A két termék között vannak azonban különbségek, például a fölösleges csomagolás és az ár.
Megdöbbentő számok derültek ki a Nemzetközi Energiaügynökség jelentéséből. Elektromos áram nélkül, kis túlzással, nem is létezhetnénk, és egyre több olyan eszköz vesz körül bennünket, amelyek a hálózatra csatlakoznak. Pedig lenne mód az energiacsökkentésre, csak gyártói szándék kellene hozzá.
Zajlik a tesztüzem, és október elsejével élesben is elindul a Hulladékgazdálkodási Navigáció Országos Rendszere. A HUNOR komplex hardvereszköz- és szoftver rendszerének üzembeállításához az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség csaknem 900 millió forint európai uniós támogatást nyert. Az LMP szerint "vettünk egy szép gombot egy nem létező kabátra".
Igazi bűvészmutatványra készül a kormány a szemétdíjakkal. Újabb rezsicsökkentést ígér, miközben a
hulladékok veszteséges elszállítására sokszor csak állami kényszer nyomán hajlandók a
vállalkozások. Bár a kormány addig trükközött, hogy már teljesen összezavarta a publikumot, a
megoldás kezd felsejleni.
Akár 1 millió adag készétel is megmarad naponta a magyarországi éttermekben, közkonyhákon, rendezvényeken. A Kossuth Rádió pénteki Trend idők műsorában Cseh Balázzsal, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnökével készült interjú a készétel-mentésről.
2016 januárjától Amerika fővárosában az éttermek és kávézók nem használhatnak biológiai úton le nem bomló csomagolóanyagokat, 2018-tól pedig a vendéglátóegységek kizárólag komposztálható vagy újrahasznosítható dobozokat és poharakat vehetnek igénybe az italok és ételek csomagolására.
Léteznek civil szervezetek, melyek sok információval szolgálnak a mindennapi termékeinkről és arról, hogy a vásárlásunkkal milyen vállalati gyakorlatokat támogatunk – de vajon mennyit használunk ezek közül az információk közül, mikor ott állunk a bolt polcai között?
Fiatalság, öröm, felfrissülés, boldogság, kiegyensúlyozottság. Ezeket ígéri a legtöbb ásványvízmárka reklámszlogenjében. A számok az emberi naivitásról és lustaságról árulkodnak: globálisan 22.000 milliárd forintot költünk palackozott vízre évente. Úgy tűnik, a palackozott víz lett az évszázad marketingfogása, úgyhogy joggal teszi fel a kérdést Dr. Phil Hammond a Telegraph oldalán: valóban felhagytunk a racionális gondolkodással?