Már nem ketyeg a bomba a Hortobágyon
Véget ért a Hortobágyi Nemzeti Park szomszédságában lévő veszélyeshulladék-tároló felszámolása Balmazújváros-Lászlóházán, illetve a debreceni Határ úti telephelyen. A környezetvédők szerint probléma, hogy nem érvényesül maradéktalanul a szennyező fizet elve.
A Greenpeace üdvözli, hogy a Terepszemle Stúdió nevű debreceni környezetvédő civil szervezet több mint két évvel ezelőtti bejelentése után eltüntették az ország legnagyobb méregraktárát. – A Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelye után a balmazújvárosi volt a másik nagy veszélyeshulladék-lerakó, amely állapota miatt folyamatos fenyegetést jelentett a környezetére – mondta el a Magyar Időknek Simon Gergely. A Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője az eset kapcsán megjegyezte: régóta szeretnék elérni, hogy Magyarországon is érvényesüljön a szennyező fizet elve. Jelenleg az állam fizeti a csődbe jutott, juttatott cégek helyett az általuk okozott szennyezések felszámolásának árát.
Rácz Róbert hajdú-bihari kormánymegbízott a veszélyeshulladék-tárolók felszámolásáról elmondta: a kormány egyedi döntéssel 400 millió forintot biztosított a két telep felszámolására. A politikus a rendszerváltás állatorvosi lovának nevezte a történteket: a hortobágyi telepet a veszélyes anyagok tárolására mindenben alkalmas formában tervezték és építették meg, de egy későbbi jogszabály gazdaságilag nehéz helyzetbe hozta a telep működtetőit. A törvény ugyanis kimondta, hogy csak három évig lehet ott tárolni a hulladékot. A nagy mennyiségben felhalmozódott veszélyes hulladék elszállítására és megsemmisítésére a magánvállalkozásnak nem volt pénze, elkezdődött a felszámolás, a probléma megoldása pedig az államra maradt.
Rácz Róbert elmondta azt is. hogy a kormányhivatal felvette a kapcsolatot a telepeket korábban működtető cég felszámolójával, aki jelezte: az állam által biztosított 400 millió forintot az „A” besorolású igények között tartják számon. Reményét fejezte ki, hogy az eljárás során az összegnek legalább egy részét vissza tudják szerezni.
Kórós Csaba, a hajdú-bihari kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályvezetője elmondta: a balmazújvárosi telepen elsősorban a gépgyártáshoz, a nyomdaiparhoz, a mezőgazdasághoz kötődő veszélyes hulladékot tároltak, míg a később kialakított debreceni telepen többségükben veszélyes anyagokkal érintkező csomagolóanyagokat, oldószereket és informatikai hulladékot helyeztek el. Ezek nagy részét veszélyeshulladék-lerakókba szállították, harmadát égetőműben semmisítették meg, kisebb részét egyéb átalakítással kezelték. Lászlóházáról 1893, Debrecenből 673 tonna szemetet vittek el ártalmatlanításra.
Forrás: http://magyaridok.hu
