Fogyasztóvédelem

Kitömött postaládák

  • 2010. augusztus 18.
  • juci

A kéretlenül a postaládákba gyömöszölt ingyenes szórólapok, reklámújságok, prospektusok– a szemétposta – elsődleges rendeltetése a fogyasztók tájékoztatása. Persze nem önzetlenül és nem is ingyen.

Jó szándékom útvesztőjében

  • 2010. augusztus 03.
  • graczek

Azzal áltatom magam, hogy környezettudatos vagyok, de legalábbis erősen aggaszt a globális felmelegedés és a vizeinkbe eresztett vegyszerek és gyógyszerek mennyisége. Az alapokon már túl vagyok, szelektíven gyűjtöm a szemetet, komposztálok, és energiatakarékosak az izzóim (azt már gyerekkoromban megtanultam, hogy ha kimegyek a szobából, kapcsoljam le a villanyt). - Gaborják Éva

A reklámkiadványok és az üzletláncok

  • 2010. május 25.
  • juci

Sokunkat bosszantanak a postaládánkat megtöltő kéretlen reklámküldemények, melyek ellen legtöbben a levélszekrényre ragasztott "Nem kérünk reklámot" matricával próbálnak védekezni. Fekete Árpád, környezetvédelmi aktivista ennél jóval tovább ment: levelet küldött a legnagyobb hazai üzletláncok tulajdonosainak, remélve, hogy pozitív változást tud így elérni a papír alapú reklámanyagok terjesztésének környezetet károsító, pazarló gyakorlata ellen.

Játsszunk nulla hulladékosat!

  • 2010. január 21.
  • szerk

A zacskós, vagy a dobozos tejet vegyem le a polcról? Kapok-e mogyorót az Ökomatától, vagy még sokat kell okosodnom hozzá? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a Nulla Hulladék roadshow-ban résztvevő iskolák 5-7. osztályos diákjai. A program szeptember óta sikeresen zajlik, január végéig országszerte 60 intézménybe látogatnak el a HuMuSz tagszervezetei. Eddig körülbelül 2800 gyerek játszott „nulla hulladékosat” országszerte. Portik-Bakai Zsuzsa írása

A MATE kutatói elsőként mértek örök vegyületeket a Fővárosi Vízművek Zrt. hálózatán

  • 2026. május 08.
  • kovacseszter

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói mérföldkőnek számító tanulmányt tettek közzé a Measurement: Food című szakfolyóiratban, amelyben első alkalommal vizsgálták a per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) jelenlétét a budapesti ivóvízhálózatban. Az úttörő kutatás nemcsak hazai viszonylatban hiánypótló, hanem alapvető fontosságú adatokat szolgáltat a hazai ivóvízbiztonsággal kapcsolatban, és hozzájárul az európai ivóvizek PFAS érintettségének megértéséhez.

Oldalak