Fogyasztóvédelem

Európában kiemelkedően magas díjakat alkalmaz, valamint egyedülálló eszközöket használ bevételszerzésre a MOHU legnagyobb, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR) működtető üzletága. Ennek ellenére a cég 2024-ben ezzel a tevékenységgel nem tudott profitot termelni, hogy ellensúlyozza a lakossági hulladákszállítási üzletág súlyos veszteségét, sőt ezen az ágon is jelentős negatív eredményt hozott össze. Eközben a gyártók úgy élik meg a helyzetet, hogy a vállalat rajtuk akarja megszedni magát, miközben fűti az inflációt is. Utánajártunk, mi okozhatja a MOHU jelentős veszteségét.

Hiába egyre strapabíróbbak az okostelefonok, mivel egy jobb készülék akár több százezer forintba is kerülhet, érthető, hogy rengetegen tokot is vásárolnak a mobiljuk mellé. Ezek ugyan a vásárlót megkímélhetik az esetleges sérülések utáni javítási költségektől, a környezetre nagyon rossz hatással vannak, főleg azért, mert a telefon élettartama (jellemzően 2-3 év) alatt többet is elhasználhat az ember, írja a Körkörös.hu fenntarthatósági portál.

Október 1-től újra módosításra kerülnek a MOHU közszolgáltatási résztevékenységhez kapcsolódó Általános Szerződési Feltételei (ÁSZF), amelynek részletei már elérhetők a koncesszor oldalán. Komoly változás jön a hulladékudvarok esetében.
A módosítás pontosan meghatározza a többletszolgáltatás részletes feltételeit, illetve pontosítja az elhalálozás esetén alkalmazandó eljárási szabályokat.

A Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. 2024-ben 50 milliárd forintos veszteséggel zárt, ami komoly átalakulásokat indított el a cég működésében. A pénzügyi kudarc után vezetőcsere történt: a vezérigazgatói posztról távozott Pethő Zsolt, helyét pedig egy új irányítási struktúra váltotta fel, amelyben az igazgatóság gyakorolja az ügyvezetést.

Az ömlesztett értékesítést a környezetvédelem egyik csodafegyverének tartják a kiskereskedelemben, mert megszüntetheti a rengeteg szemétbe kerülő csomagolást. Ez azonban nem ilyen egyszerű.

Évente több százmillió tonna műanyagot állítunk elő, melynek jelentős része csomagolás formájában rövid időn belül hulladékká válik. A műanyag palackok, fóliák és dobozok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az élelmiszerbiztonságban, de környezetünkre gyakorolt hatásuk fenntarthatatlan. Szerencsére számos innováció kínál új lehetőséget ennek a problémának a kezelésére: a bioalapú műanyagoktól kezdve az ehető csomagolásokig egyre több olyan megoldás születik, amivel csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat.

A digitális társadalom gyors tempóban halad előre, ami magával hozza a szemünk előtt kibontakozó hulladékválságot. Az olcsó, rövid élettartamra tervezett elektronikai eszközök – az úgynevezett „fast tech” – robbanásszerű terjedése súlyos terhet ró a bolygóra. Bár első pillantásra ezek a termékek – mint a hordozható ventilátorok, LED-es fogkefék, USB-s fények vagy okos kulcstartók – ártalmatlannak tűnnek, valójában az elektronikai hulladék egyik leggyorsabban növekvő forrásává váltak.

A kormány új rendelettervezete alaposan átszabná az elemekre és akkumulátorokra vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályokat. A gyártók részletes engedélyezési és adatszolgáltatási kötelezettségekkel néznek szembe, a forgalmazókra pedig szigorúbb gyűjtési előírások vonatkoznak. A lakosság szempontjából a legfontosabb az elektronikai hulladékok kidobását, visszavitelét meghatározó változtatás lenne. A cél az uniós előírások átvétele és egy átláthatóbb, szigorúbb felelősségi rendszer kialakítása.