Kitömött postaládák

A kéretlenül a postaládákba
gyömöszölt ingyenes szórólapok, reklámújságok, prospektusok–
a szemétposta – elsődleges rendeltetése a fogyasztók
tájékoztatása. Persze nem önzetlenül és nem is
ingyen.

A kéretlenül a postaládákba
gyömöszölt ingyenes szórólapok, reklámújságok, prospektusok–
a szemétposta – elsődleges rendeltetése a fogyasztók
tájékoztatása. Persze nem önzetlenül és nem is
ingyen.

Azzal áltatom magam, hogy környezettudatos vagyok, de legalábbis erősen
aggaszt a globális felmelegedés és a vizeinkbe eresztett vegyszerek és
gyógyszerek mennyisége. Az alapokon már túl vagyok, szelektíven gyűjtöm a
szemetet, komposztálok, és energiatakarékosak az izzóim (azt már
gyerekkoromban megtanultam, hogy ha kimegyek a szobából, kapcsoljam le a
villanyt). - Gaborják Éva

A lap elérhető irodánkban, illetve megrendelhető az online megrendelőlapon.

Sokunkat bosszantanak a postaládánkat megtöltő kéretlen reklámküldemények, melyek ellen legtöbben a levélszekrényre ragasztott "Nem kérünk reklámot" matricával próbálnak védekezni. Fekete Árpád, környezetvédelmi aktivista ennél jóval tovább ment: levelet küldött a legnagyobb hazai üzletláncok tulajdonosainak, remélve, hogy pozitív változást tud így elérni a papír alapú reklámanyagok terjesztésének környezetet károsító, pazarló gyakorlata ellen.

Egyre
nagyobb hepaj keretében igazolják „zöldségüket” a
kereskedelmi láncok. Az egyik legújabb kampány keretében
„Környezettudatos vásárló vagyok” feliratú visszaváltható
szatyrokat árulnak. - Graczka Sylvia írása

A zacskós, vagy a dobozos tejet vegyem le a polcról? Kapok-e mogyorót az Ökomatától, vagy még sokat kell okosodnom hozzá? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a Nulla Hulladék roadshow-ban résztvevő iskolák 5-7. osztályos diákjai. A program szeptember óta sikeresen zajlik, január végéig országszerte 60 intézménybe látogatnak el a HuMuSz tagszervezetei. Eddig körülbelül 2800 gyerek játszott „nulla hulladékosat” országszerte. Portik-Bakai Zsuzsa írása

Az e-cigaretta hulladék eddig elsősorban mint tűzveszélyes elektronikai hulladék került a szakmai napirendre. Egy 2026 márciusában publikált, szeptemberben pedig széles körben ismertté vált kutatás azonban egy másik oldalról is megvilágítja a problémát: a negyedik generációs eldobható pod-eszközökben maradt e-liquid nehézfém-tartalma olyan magas, hogy az egyszerre vet fel közegészségügyi, környezetvédelmi és munkavédelmi kérdéseket. A vizsgálat különlegessége, hogy nem a boltok polcairól levett termékeket elemezte, hanem azt, ami ténylegesen a hulladékáramba kerül.

Szeptember 27-től új, szigorúbb elvárásoknak kell megfelelniük a vállalkozásoknak, ha kereskedelmi kommunikációjuk során zöld állításokat kívánnak alkalmazni. Bár a „feketelistára” kerülő gyakorlatok közül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem egyet már korábban is vizsgált, az új uniós szabályok most zéró toleranciát hirdetnek ezen megtévesztésekkel szemben.

Az ENSZ statisztikái szerint napjainkban 2,2 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízforráshoz. A problémára megoldást jelenthet a sós víz ivóvízzé alakítása, ám a hagyományos sótalanítási eljárások komoly környezeti károkat okozhatnak. A folyamat végén visszamaradó sűrű, toxikus sóoldatot az üzemek gyakran az óceánba pumpálják vissza, amely drasztikusan növeli a helyi sótartalmat, elszívja az oxigént, és erősen károsítja az amúgy is túlmelegedéssel küzdő tengeri élővilágot. Egy friss egyetemi innováció azonban pontot tehet ennek a káros gyakorlatnak a végére.

Szeptember 1-jétől újabb fázisába lép a monacói műanyag szigorítás, amelynek értelmében a Hercegség területén betiltják a legtöbb fogyasztásra kész ételhez használt eldobható műanyag doboz, tálca és salátástál forgalmazását. Az intézkedés célja, hogy tovább csökkentse az elviteles és azonnal fogyasztható ételekhez köthető hulladék mennyiségét.