Ferenc pápa 2015-ben, nem sokkal az akkori klímacsúcs előtt adta közre Laudato Si’ kezdetű enciklikáját, amelyben a társadalmi igazságosság kérdéseiről, és elsősorban a klímaváltozás kihívásairól szól, és arra szólítja fel a híveket és az egyházi intézményeket, hogy hagyjanak fel a bolygó kizsákmányolásával.
Az Európai Parlament kedden elfogadta tárgyalási álláspontját arról a javaslatról, amellyel az EU igyekszik megerősíteni a fogyasztók jogát az elektromos termékeik javításához. A képviselők szinte egyhangúlag, 590 igennel (köztük az összes szavazatot leadó magyarral), 15 nem és 15 tartózkodás mellett fogadták el a szöveget.
„Az adott termékből már csak 5 darab elérhető” – jön a Black Friday, és vele az átverések is. A nagy költekezés közben érdemes odafigyelni, hiszen a nem tisztességes kereskedők is ugyanúgy készülnek a pénzszórásra. Black Friday-kor se a sötétben tapogatózzunk!
A víz a legjobban ellenőrzött élelmiszerünk. Ez viszont sajnos korántsem jelenti azt, hogy ami a csapból folyik, az egyben egészséges is. De vajon ki van veszélyben, és mit tehetünk, hogy garantáltan egészséges ivóvízhez jussunk?
Havi 9 euró 95 centért új farmert lehet lízingelni egy holland cégtől. A lízingelt nadrágot mindenki addig hordja, ameddig akarja, ha elfeslik, ingyen megjavítják és becserélik újra. Egy év után nem kell tovább fizetni, és a nadrág a tulajdonosnál maradhat, de be is cserélheti egy másikra, vagy visszaküldheti újrahasznosításra – utópiának tűnő jelenség, miközben a holland cégnél hétköznapi szolgáltatás. A céljuk nem kevesebb, mint a hulladékmentesség és a szén-dioxid-kibocsátás minimálisra csökkentése. Utóbbi persze csak akkor valósulna meg, ha a farmer gyártásának minden fázisa a divatipar aktuális célkitűzésének megfelelően Hollandiában zajlana – jelenleg nem ez a helyzet –, de még így is elég közel állnak a körforgásos gazdasághoz és a fenntarthatósághoz. Közben a legtöbb ruhamárka esetében ez inkább csak egy jól hangzó, vásárlócsalogató szlogen, semmint a valóság. Vincze Barbara cikke.
2023. november 3-án ismét minden érdeklődőt szeretettel várunk egy közös gondolkozásra arról, hogyan lehet a zöld városokhoz kapcsolódó ismereteket és az aktív állampolgárság kompetenciáit ötvözve egy valóban tudatos és fenntartható életet élni. Ehhez kapcsolódóan jó tanácsokkal és tippekkel szolgálnak majd a szervezők: a Humusz Szövetség mellett a Green Guide Budapest és a CAM Consulting Kft. munkatársai.
- Mik lehetnek a mindannyiunk életét kitöltő hétköznapi tevékenységek zöld alternatívái? Milyen bevált módszereket és tudatos megoldásokat érdemes beépítenünk a mindennapjainkba?
- Kiválthatóak-e az eldobható használati cikkek és csomagolások? Jól járunk-e az italcsomagolások új visszaváltási rendszerével? Rendszerszintű vagy egyéni megoldásokra van szükség? Mélyedjünk el együtt az újrahasználat rejtelmeiben! Read more about Fenntartható döntések, tudatos városlakók 2. - Őszi zsongás
Július elsején új hulladékgazdálkodási rendszert vezettek be Magyarországon: a korábbi termékdíj alapú, állami megoldáshoz képest egy koncesszión és gyártói felelősségi alapon nyugvó rendszer indult el a Mol leányvállalatának, a MOHU-nak az irányításával. Az EPR-rendszer, azaz a „kiterjesztett gyártói felelősség” intézményének létrehozásával az EU szándéka az volt, hogy ösztönözze a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására és a hulladék újrahasznosítására vagy megfelelő kezelésére, mindezt a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében. De pontosan hogyan fog mindez kinézni az új rendszerben, mik a hosszú távú tervek a MOHU-nál? Elérhető a körforgásos gazdaság Magyarországon? Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója most először, nekünk beszélt a vállalat hosszú távú stratégiájáról.
Mivel az Európai Uniónak vezető szerepet kell vállalnia a környezetvédelem területén, meg kell fontolnia a repülőgépek üzemanyagának megadóztatását, azaz a kerozinadó, illetve a fosszilis üzemanyagadó, azaz a karbonadó bevetésének lehetőségeit – jelentette ki Wopke Hoekstra holland külügyminiszter, új uniós biztosjelölt Strasbourgban, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának (ENVI) tegnapi meghallgatásán.
A külföldről érkező élelmiszerek hosszú utat tesznek meg a célállomásokig, ezzel több szempontból is károsítják a környezetünket. Természetesen nem maguk az alapanyagok szennyezőek, de az őket szállító kamionok, hajók és esetenként repülőgépek károsanyag-kibocsátása nagyban hozzájárul a globális klíma rohamos változásához. Azzal azonban, hogy inkább helyi termelőktől szerezzük be ételeinket, nem csak ezt akadályozzuk meg.
A Maros, a Tisza-tó és a Közép-Tisza után az idei szezon utolsó hulladékgyűjtő PET Kupa versenye is véget ért a Bodrogon. Ezúttal 10 csapat szállt vízre, hogy Olaszliszka és a Bodrog torkolata között megtisztítsa a folyót és árterét a felgyülemlett hulladéktól. Habár az esős időjárás nem kedvezett a munkának, a IV. Bodrogi PET Kupa így is rekordot döntött: 11 tonna hulladéktól mentesítették a folyót 3,5 nap alatt. Ezzel a 2023-as versenyszezon lezárult, a gyűjtött hulladék elérte a 30 tonnát. Ez a mennyiség már biztosan nem jut el az alvízi országokig.