Fogyasztóvédelem

A közelgő ENSZ COP31 klímacsúcs házigazdájaként Törökország radikális lépésre szánta el magát a környezetvédelem és a háztartási hulladékgazdálkodás terén.

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) hivatalos javaslatot nyújtott be, amely a jövőben teljesen betiltaná a veszélyes hulladékok szállítását kísérő hagyományos, papíralapú dokumentumok (manifests) használatát. 

Hangzhou városa két jelentős, egymástól független digitális hulladékgazdálkodási fejlesztéssel került a figyelem középpontjába 2026 februárjában. Míg egy 400 lakóközösséget érintő kísérleti program az intelligens válogatás és a pontrendszer hatékonyságát teszteli, addig a „HUGE” nevű új digitális platform a nagyméretű hulladékok elszállításának évtizedes problémájára kínál megoldást. 

A francia kormány 2026. február 21-én hivatalos közleményben jelentette be, hogy tonnánként 268 euróra emeli a textilhulladékok válogatásáért járó állami támogatást. A Mathieu Lefèvre ökológiai átmenetért felelős miniszter által jegyzett intézkedés célja, hogy elkerüljék a hazai újrahasznosító üzemek csődhullámát, amelyet az ultra-gyorsdivat (ultra-fast fashion) okozott. Az állami beavatkozás nem csupán pénzügyi mentőöv, hanem egy stratégiai lépés Franciaország ipari szuverenitásának megőrzése és a textilhulladék exportjának megállítása felé.

Megkapta a másodfokú környezetvédelmi engedélyt a bővülésre a dél-koreai Sungeel bátonyterenyei üzeme az Energiaügyi Minisztériumtól. Riasztó, hogy az akkuhulladék veszélyességi besorolása kapcsán a gödi Samsung-gyár engedélyére is hivatkoztak.

Temu, Shein, AliExpress, Alibaba – ezek azok a globális online piacterek, amelyek termékeivel kapcsolatban most országos akcióba fogott a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A vizsgálat célja, hogy kiszűrjék a piacról a veszélyes vagy megtévesztő termékeket – a hatóságok ugyanis azt tapasztalták, hogy ez sokkal jellemzőbb a harmadik országból, online piacterekről rendelt termékeknél, mint az EU-n belülieknél.

Mohammed Al-Khashashneh főtitkár szerint a nemrég bevezetett válogatási szabályozás „minőségi ugrást” jelent az ország fenntarthatósági törekvéseiben. A cél a lerakók tehermentesítése mellett egy olyan gazdasági ökoszisztéma kialakítása, ahol a hulladékra nem környezeti problémaként, hanem értékes nyersanyagként tekintenek. A szakértők figyelmeztetnek: a reform sikere az állami szigor és a lakossági együttműködés kényes egyensúlyán múlik.

A tudósok szerint a vízhiány és a vízkrízis már nem elegendő leírása a világunk valóságának, ezért javasolják az új kifejezést, a vízcsődöt.

Miközben a fejlődő országok metropoliszai gyakran küzdenek az átláthatatlan hulladékkezeléssel, Pakisztán legnépesebb tartománya mesterséges intelligenciával és 150 000 munkással mutatta meg a kiutat. A Suthra Punjab program nyolc hónap alatt 130 millió ember életminőségét javította meg, elnyerve a Forbes, a BBC és a Bloomberg elismerését is.