A helyzetelemzésrõl 

A Stratégia vitájánál már kifejtettük azt az aggályunkat, hogy a terv túlságosan forrásvezérelt, csak azokat a teendõket tartalmazza, amelyek a leendõ Európai uniós támogatások célterületei. Alapvetõ észrevételünk, hogy az életminõség, amely a stratégiában a legfõbb prioritásként szerepel, a tervek szintjén szinte mindenhol alárendelõdik a gazdasági növekedésnek. A KIOP a népesség egészségi állapotára sem azért kíván tekintettel lenni, mert ez az életminõség jelentõs tényezõje, hanem azért, mert a rossz egészségi állapotú népesség a gazdaságnak jövedelem-kiesést jelent.

1. hulladék adatok

A fejezet hulladékos adatai nem egyeznek az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) adataival. Pl. az összes keletkezõ hulladék mennyisége az OP szerint 69 millió tonna, az OHT szerint 70-75 millió tonna, a HuMuSz megítélése szerint 85-90 millió tonna (ld. KukaBúvár, 2002. õsz).

A KIOP szerint: "A ma is üzemszerûen használt, nem kielégítõ szigetelésû, közel 620 települési szilárdhulladék-lerakó mellett becslések szerint további 2000 felhagyott, bezárt, illetve illegálisan használt lerakóhely létezik az országban." Errõl már lehetne pontosabbbat tudni, hiszen tudomásunk szerint lezárult a PHARE által 5 M euróval támogatott, lerakókat kataszterezõ program. A környezetvédelmi tárcánál pontosabb adatok lehetnek, amelyeket eddig nem hozott nyilvánosságra!

Nincs pontos kép a 10-20 ezerre becsülhetõ illegális lerakóról, ezt a tényt a helyzetelemzésben rögzíteni kellene. Csak BAZ megyei felmérésrõl tudunk, ahol a vadlerakók száma 3000 felett van. A HuMuSz Tájsebészet kampánya is több ezer lerakót regisztrált (ld. www.tajsebeszet.hu)!

Nem tudjuk, mire alapozható az az állítás, amely szintén az OHT-ból származik, miszerint "A mezõgazdasági és az élelmiszeripari hulladék, illetve biomassza mintegy 85%-át a növénytermesztésben és erdõgazdálkodásban képzõdõ, a mezõgazdasági termelésbe csaknem teljes egészében visszaforgatott növényi maradványok és az állattartásból származó trágyák teszik ki." Megítélésünk szerint nagyon sok szerves mezõgazdasági hulladék megy veszendõbe.

2. csomagolási hulladék

Nem szól a helyzetelemzés a csomagolási piacon zajló kedvezõtlen tendenciákról sem! A csomagolási hulladékok aránya dinamikusan növekszik, már 800 ezer tonna felett keletkezik évente. Ezenközben pedig a környezetbarát csomagolási alternatívának számító újrahasználati rendszerek sorra megszûnnek.

3. A jogi környezet fogyatékosságai

A jogi környezet fogyatékosságainak is szerepelni kell a KIOP-ban, mind a helyzetelemzés, mind az intézkedések szintjén. A hulladékgazdálkodási törvényt üres kerettörvényként fogadták el, 30-nál több végrehajtási rendeletet (vhr) kellene megalkotni ahhoz, hogy teljes legyen a szabályozás, ezzel szemben 6-7 vhr készült el. A betétdíjas kormányrendelet a mai napig nem készült el, pedig ez igazán a hulladékmegelõzést szolgálná.

A magyarországi helyzetet jól jellemzi, hogy az egységnyi GDP-re esõ hulladékmennyiség (1998-ban Mo-on 273 kg/1000 USD GDP) az EU átlagszintjének (OECD átlag: 88 kg/1000 USD GDP) háromszorosa (forrás: OHT).

4. környezeti tudatosság

Nem szól a helyzetelemzés a polgárok környezeti tudatosságáról, a piacgazdaság bevezetése óta felvett fogyasztói szokásokról és vásárlói preferenciákról, pedig ezek nagymértékben befolyásolják a hulladék fokozott képzõdését.

A Stratégiáról

1. célok, amelyekkel egyetértünk

A hulladékgazdálkodási prioritási sorrendjét a hulladékgazdálkodásról szóló törvény rögzíti:

• elsõdleges a hulladékképzõdés megelõzése, beleértve a képzõdõ hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését is,

• másodsorban a képzõdõ hulladék minél nagyobb arányú hasznosítását,

• végül a nem hasznosuló hulladék környezetkímélõ ártalmatlanítását kell megvalósítani.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az OHT ugyan kitûzi az alábbi célt: "A megelõzési intézkedések eredményeként -- az OHT célkitûzése szerint -- el kell érni, hogy a hulladékképzõdés mértéke 2008-ban ne haladja meg a 2000. évi szintet," de az OHT prognózisai szerint ez nem fog bekövetkezni, sõt az intézkedések között nem is szerepel olyan elem, amely ezt elõsegítené.

2. Kifogásolt célok

Nem értünk egyet viszont az alábbi céllal: "Az anyagában nem hasznosítható hulladék -- hõhasznosítással egybekötött -- termikus ártalmatlanítását kell elõtérbe helyezni a lerakással szemben." A kommunális hulladék égetése drága és veszélyes gyakorlat, beruházási igénye egy nagyságrenddel nagyobb, mint egy biztonságos lerakóé. A keletkezõ salak újabb monodeponiák létesítését kívánja. Az égetés az anyagában történõ hasznosításnak nem kiegészítõje, hanem konkurense, hiszen éppen a legjobban hasznosítható frakcióknak legjobb a hõértéke. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, sok esetben nagy lakossági szorgalommal szelektált másodnyersanyagok az égetõkben kötnek ki.

3. Üdvözöljük a KIOP alábbi szakaszát: "A káros környezeti hatások mérséklése, megszüntetése terén el kell érni a hulladék helytelen kezelésével a korábbi idõszakban okozott káros hatások mérséklését, fokozni kell az illegális lerakók és a szennyezõdött területek felkutatását, feltárását és felszámolását, a meglévõ, de a környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelõ lerakók bezárását és rehabilitálását, tájba illesztését."

Az intézkedésekrõl

1. Stratégia és célok nem összefüggõek, továbbá hiányosak

Alapvetõen hiányosnak tartjuk a KIOP intézkedéseinek hulladékos részét, ami a konkrét célok és intézkedések szintjén érhetõ tetten. Szakmailag elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az egyébként helyes prioritások egyáltalán nem tükrözõdnek ezekben az intézkedésekben és konkrét feladatokban! A legfontosabbnak tartott MEGELÕZÉSHEZ a KIOP nem tartalmaz intézkedési programot! Ez a Stratégiához képest is komoly visszalépés.

Megelõzési javaslataink:

• A lakosság környezeti tudatának emelése, a fogyasztói kultúra fejlesztése,

• A környezetbarát termékminõsítésre nagy hangsúlyt kell fektetni, ezzel párhuzamosan elejét kell venni az egyes ipari ágazatokban megfigyelhetõ elvtelen "zöldítésnek",

• Támogatni kell a hulladékszegény technológiák elterjedését,

• Segíteni kell az újrahasználati rendszerek újbóli elterjesztését,

• Szankcionálni kell a szennyezõ és hulladéktermelõ technológiákat,

• hulladékcsökkentésre és környezettudatos vásárlási szokásokra ösztönzõ hulladékdíjrendszert kell kialakítani.

Kiegészítések a hasznosítási intézkedésekhez:

• Beruházási támogatást kell nyújtani a hulladékfeldolgozó iparnak,

• Munkaerõgazdálkodási kedvezményeket kell adni az élõmunkaigényes hulladékfeldolgozásnak,

• ÁFA-kedvezményt adni az újrahasznosított termékeknek,

• Növelni kell az újrahasznosított termékek piaci részesedését,

• Országos komposztálási programot kell indítani.

Kiegészítések az ártalmatlanítási intézkedésekhez:

• sürgetõ az illegális szemétlerakók felszámolása,

• a veszélyes hulladékok terén meg kell követelni a kötelezõ adatszolgáltatást,

• a hatósági és a társadalmi ellenõrzési lehetõségeket ki kell terjeszteni,

• a települési szilárd hulladékban megjelenõ biológiailag lebomló szervesanyag lerakását 2004-re 75%-ra, 2007-re 50%-ra kell csökkenteni (OHT),

• gondoskodni kell a települési hulladékban megjelenõ 0,7-1,0%-nyi veszélyes összetevõk minél nagyobb arányú elkülönített begyûjtésérõl és külön kezelésérõl,

• folytatni kell a jelenlegi NKP települési hulladékkezelési és régi lerakók rekultiválási programját,

• az azbesztmentesítési programot ki kell terjeszteni minden középületre.

2. Módszertani hiányosságok