Elpusztítja őshonos növényeinket az aszály, kaktuszok vehetik át a helyüket
Még a legszárazságtűrőbb fűfajaink sem bírják elviselni azokat a rendszeressé váló, szélsőséges aszályokat, amelyek a Kiskunság nyílt homokpusztagyepes területeit érik. Magyar kutatók frissen megjelent tanulmánya rendkívül aggasztó képet festett arról, hogy mi várhat a térségre a jövőben.
A HUN-REN közleménye szerint a szakértők a 2022-es, rendkívül súlyos szárazság és forróság körülményei között vizsgálták a növényeket. Az ökológusok kétszáz darab véletlenszerűen elhelyezett 4×4 méteres négyzetben mérték fel a halott és az élő füvek arányát. A kétszáz mintavételi négyzet közül 85-ben a füvek több mint 95 százaléka elpusztult, gyakorlatilag nem maradt életben egy egyed sem, 167 négyzetben a füvek legalább fele pusztult el.
"Bár ezek elvileg szárazságtűrő fűfajok voltak, rendkívül drasztikus volt a pusztulás, a 2022-es aszály már az ő tűrőképességüket is meghaladta"
– mondta Csecserits Anikó, a kutatás vezetője.
A facsoportok környékén, illetve a buckák északi kitettségű lejtőin sokkal kisebb mértékű volt a fűpusztulás. Míg a teljesen fátlan területeken a füvek nagy része elpusztult, ha a vizsgált négyzet tízméteres környezetében a talaj legalább húsz százalékát fás szárú növények borították, akkor a füvek 80–90 százaléka életben maradt.
Ha az állandósuló aszályt már a leginkább szárazságtűrő őshonos évelő fűfélék sem lesznek képesek elviselni, ott marad a nyílt terület, amelyet szabadon elfoglalhatnak a még szárazságtűrőbb idegenhonos inváziós növényfajok, például a homoki prérifű vagy kaktuszfajok. Emellett elterjedhetnek az egyéves fűfajok is, amelyek télen, illetve a csapadékosabb időszakokban aktívak, majd „nyári álomra” vonulnak, azaz elpusztulnak és mag alakjában vészelik át a szárazságot.
Cikk és képek forrása: 24.hu
