Nemrégiben jelent meg a magyar médiában egy cikk Mégsem olyan jó a környezetnek a vászonszatyor címmel. Sokan megdöbbentek, a szkeptikusok pedig bizonyítva érezhették igazukat, a dán tanulmányra hivatkozó írás ugyanis nagyjából azt állítja: nehéz olyan mennyiségben használnunk a nejlonzacskókat, hogy azzal többet ártsunk a környezetünknek, mint egy vászonszatyorral, pláne, ha biopamutból készült. Az információ minket is gyomorba vágott, ezért utánajártunk, valóban így van-e.
Az öltözködés, a ruhavásárlás általában nem szerepel a környezetvédelem kiemelt témái között, pedig a ruhaipar a legkörnyezetszennyezőbb iparágak egyike. Hogyan öltözködhetünk környezettudatosabban? Mire figyeljünk a ruhatárunk frissítésekor? A következő zöld tanácsok ebben segítenek.
Mivel várható, hogy 2021-ig az online kereskedelem a világ legnagyobb kiskereskedelmi csatornájává válik, várhatóan tovább fog növekedni a környezetre gyakorolt hatása, mivel a jelenlegi szállítási / kézbesítési rendszer rengeteg csomagolási hulladékot termel. Erre mutat megoldást a RePack története, amely a Zero Waste Europe fogyasztási és termelési esettanulmányainak negyedik fejezete.
Egy EU tagállamokra kiterjedő felmérésből kiderül, 28 különböző megközelítés létezik a “körforgásos gazdaság” megvalósításához, több inspiráló, bevált gyakorlati példával. A témában élen járó országok általában a legnagyobb mennyiségű hulladék előállítói is.
Az értéktelennek ítélt mobilok nem szabad kidobni a kukába, helyette meg kell próbálkozni az elajándékozásukkal, ha pedig ez nem megy, akkor le kell adni azokat egy elektronikai eszközök feldolgozásával foglalkozó cégnek vagy gyűjtőhelyen. Az egyesült államokbeli The Wireless Alliance emellett most arra is felhívta a figyelmet, hogy a teljesen működőképes és használható készülékek esetében a leadás előtt deaktiválni kell az esetleges lopásvédelmi rendszereket.
