Újrahasználat

A betétdíj ügyében levelet írtunk Kóka Jánosnak: "Tisztelt Miniszter Úr! Pártelnöki és miniszteri minõségében is fordulunk Önhöz levelünkkel. Attól félünk, hogy a környezetvédelmi tárca végleg elveti a betétdíjak kiterjesztének ügyét, ami tovább rontaná a helyzetet a csomagolások piacán és a hulladékgazdálkodás területén. Kérünk Öntõl egy idõpontot, amikor röviden szóban is elmondhatjuk gazdasági, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi érveinket a kötelezõ betétdíj mellett. Köszönjük szépen!" A levél teljes terjedelmében itt olvasható. Hát, idõpontot nem kaptunk, de választ igen.

Ezzel a címmel rendeztük meg már hagyományosnak mondható, ám korántsem szokványos kiállításunkat a Föld Napjától a Madarak és Fák Napjáig a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ aulájában.

Március 1-jén a HuMuSz biciklis futárai minden minisztériumnak eljuttattak egy-egy csomag ajándék újrapapírt, egy „zöld beszerzésekre" buzdító levél kíséretében. A minisztériumok példamutatása nemcsak a szemléletformálás miatt lenne fontos. Az állam komoly vásárló, ha nagy tételû beszerzéseinél „zöld" termékeket - például újrapapírt - választana, akkor a kereslet növekedése miatt az újrapapír mindenki számára olcsóbbá válhatna. Kezdeményezésünkre hat minisztérium már írásban válaszolt

Magyarországon a szelektív hulladékgyûjtés terén az elmúlt években komoly elõrehaladás történt. A lakosság gondosan válogat, a konténerek szépen telnek. A kukabuvar.hu rendszeres olvasói tudják, hogy a nagy kérdés az, hogy van-e hazai háttéripar a szelektíven összegyûjtött hulladék újrafeldolgozására. Elég, ha a mûanyag PET-palackok példáját említjük, ezeket nem csekély környezeti terheléssel Kínába szállítják újrafeldolgozásra. Ezért lepõdtem meg, mikor elõször hallottam, hogy az Orosházi Üveggyár - mai nevén Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft. a jelenleginél sokkal több üveghulladékot is fel tudna dolgozni. Krasznár Györgyit, a cég minõségfejlesztõ mérnökét Gadó György Pál kérdezte.

Tudom én, hogy a kutya vacsoráját szokták emlegetni, de mit csináljak, ha az RTL Klub Reggeli címû mûsorába kaptunk meghívást, hogy a papírtakarékosságról és az újrapapírról beszéljünk. Nagy tervekkel érkeztünk. Ezen a reggelen valahogy úgy alakult, hogy a kereskedelmi tévé nem volt kíváncsi ránk. Totális kudarcot vallottunk, de rendkívüli élményekben volt részünk.

Üdvözlök mindenkit, aki ijedtében nem lapozott gyorsan tovább, és túljutott a címen. Nem könnyű cikket írni a KukaBúvárba a hulladékokról szóló keretirányelvről. Ez a szókapcsolat ugyanis elsőre rettentő rémisztően hat, de ami még ennél is rosszabb, kifejezetten unalmasan hangzik. Sőt, nem csak elsőre. Mi sem foglalkoznánk vele, ha nem lenne muszáj. De hát mit tegyünk, ha valóban sok múlik azon, hogy ebben a demokratikusnak nevezett, ám igen bonyolult felülvizsgálati folyamatban, milyen irányba terelik az elkövetkező évek hulladékgazdálkodását.

Az ősz folyamán egy igencsak fogós kérdés mozgatta meg a KukaBúvár Egyesület levelezőlistájának tagjait. Réka próbált választ adni kisvállalkozó ismerősének arra a kérdésre, hogy – a környezeti szempontokat szem előtt tartva – milyen csomagolásban forgalmazza gyümölcslevét. Hol itt a kérdés? – értetlenkedhetnek sokan – egy KukaBúvár olvasónak a válasz egyértelmű: visszaváltható üvegbe. Ám kiderült, hogy ha beleéljük magunkat a vállalkozó helyzetébe és a mai magyar valóságba, akkor a válasz nem is olyan egyszerű.

Ne beszéljünk most a kóláról! Beszéljünk a kólagyártásról és a dunaharaszti telephelyről! A CC meghívására ott jártunk a napokban, megnéztük a palackfújást, a töltést, a telepi hulladékkezelést. Sok kérdésünkre választ kaptunk, csak a legalapvetőbbekre nem: Mi szükség erre a lére? Jobb lett a világ, mióta kólát gyártanak?

Tegnap szavazott az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a hulladékokról szóló keretirányelv módosításáról.
A környezetvédelmi szervezetek örömmel fogadták az új hulladékmegelőzési célokat, viszont sajnálják, hogy az újrafeldolgozást segítő intézkedéseket nem fogadták el a képviselők.