A városlakó – joggal – elvárja, hogy a fővárosi zöldfelületek jó színvonalon legyenek fenntartva, lehetőség szerint fejlesztve. Read more about Mit tehet a fővárosi polgár a zöldfelületekért
Az ember-vadvilág konfliktusok egy folyamatosan fejlődő kutatási terület, amely sok esetben természetvédelmi sikerekben gyökerezik.
Read more about Ember-vadvilág interakciók: Együtt élhetünk a nagyragadozókkal?
Az ember-természet viszony alapvetően evolúciós tényezők által meghatározott, azonban sok minden módosítja, például a kultúra, a környezet jellege, hozzáférhetősége, az emberek érzelmi állapota stb.
Read more about Ember és természet környezetpszichológiai viszonya a COVID19 előtt és után
„Az első lépés a természettel való kapcsolatunk visszaállítása felé a közelség.” (Jim Robbins)
Read more about Amit a vándormadaraktól tanulok a fenntartható életről
Az Európai Hulladékcsökkentési Hét elnevezésű program minden évben november utolsó hetében kerül megrendezésre. A fenntartható jövő érdekében 2009-ben indított kezdeményezésben résztvevő országokban egy teljes héten keresztül lelkes önkéntesek saját ötleteikkel hívják fel a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodásra, a hulladék keletkezésének megelőzésére, a termékek újrahasználatára, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára.
Immár negyedik alkalommal indítja el élelmiszerhulladék felmérését a Maradék nélkül program. Ha szeretnéd tudni, hogy a háztartásod mennyi élelmiszert pazarol, és ebből mennyi lenne megmenthető, vagy ha csak szeretnéd segíteni a Nébih munkáját ajándékokért cserébe, lehetőséged van Neked is részt venni a mérésben.
Hatásos megoldás lehet az élelmiszer-pazarlás ellen, ha nem ragaszkodunk annyira az élelmiszerek csomagolásán található lejárati dátumhoz, mert míg a „Fogyasztható” megjelölés a gyorsan romló hús- és tejtermékek esetében teljesen rendben van, a „Minőségét megőrzi” jelölésnek viszont semmi köze az élelmiszer-biztonsághoz.
A laza ellenőrzés és végrehajtás komoly jogi kockázatokat jelent (Isztambul) – Törökországban a műanyagok újrahasznosítása sok ember egészségét károsítja, és mindenki számára károsítja a környezetet – áll a Human Rights Watch szeptember 21-én közzétett jelentésében.
Az emberiség által termelt hulladékok egyre nagyobb szerepet fognak játszani környezetünk és életvitelünk fenntarthatóságában. Én még jól emlékszem, amikor a 2010-es év vége felé arról zengtek a híradások, hogy Nápoly kerületeiben közel 3 hete gyűlik a szemét. A hulladéklerakók is végesek, és a Föld ahol élünk erőforrásokban szintén véges, így érdemes elgondolkodni azon, mit is kezdhetnénk a keletkező hulladékkal, azon felül, hogy mi magunk is minden tőlünk telhetőt megteszünk a hulladékok minimalizálásáért. Most a Qubit cikke jóvoltából megismerhetjük a hulladék egy igazán hasznos felhasználási lehetőségét.
Kevés olyan szórakozni járó ember van Budapesten, akinek még sincs odahaza legalább egy-két újratölthető pohara – újrapohara –, vagy azért cserébe kapott műanyag zsetonja egymástól teljesen független szolgáltatóktól. Aztán ahogyan az egymással nem csereszabatos poharak toronnyá nőttek a konyhapulton, úgy lett sokaknak elegük az egészből.
