Kevés olyan szórakozni járó ember van Budapesten, akinek még sincs odahaza legalább egy-két újratölthető pohara – újrapohara –, vagy azért cserébe kapott műanyag zsetonja egymástól teljesen független szolgáltatóktól. Aztán ahogyan az egymással nem csereszabatos poharak toronnyá nőttek a konyhapulton, úgy lett sokaknak elegük az egészből.
Kutatók szerint a csomagolásban és más mindennapi termékekben található vegyi anyagok fokozhatják a zsírszövetek termelődését.
Az Európai Parlament nagy többséggel (602 igen, szemben a mindössze 13 nem szavazattal) megszavazta, hogy 2024-től egységes töltőportot vezetnek be az Európai Unió területén, vagyis az EU-ban eladott mobiltelefonok, tabletek, e-könyv-olvasók, fülhallgatók és fényképezőgépek mindegyikének ugyanolyan csatlakozóval kell rendelkeznie.
A magyar lakosság 80 százaléka klímatudatosnak tartja magát, 71 százalék emellett úgy érzi, pozitív hatást gyakorol a környezetre, derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország országos, reprezentatív kutatásából. A képet árnyalja, hogy egy átlagos hazai háztartásban fejenként évente 65 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik. Ez nagyjából 45 000 forint egy főre jutó veszteség éves szinten. A pazarlás főbb okai között szerepel a tudatosság hiánya, a túl sok élelmiszer vásárlása és elkészítése, valamint a rossz hűtési szokások is.
2016 és 2021 között 24%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás a háztartásokban – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) harmadik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése során. A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.
Nyár végén indítottunk egy kérdőívet, hogy felmérjük, mit gondolnak olvasóink a zöldre festésről. A kérdőívet 289-en töltötték ki. Nem ígértünk jutalmat vagy kupont a kitöltésért, így egyértelmű, hogy a tudatos vásárlók fontosnak érzik, hogy véleményüknek hangot adjanak. A kérdőívben fogyasztási szokásokra, vásárlói döntésekre kérdeztünk rá, és kíváncsiak voltunk, milyen greenwashinggal, azaz zöldre festéssel találkoztak legutóbb. Az eredményt Bajzák Anna, kommunikációs és marketingszakértő értékelte.
Október 1-jétől a Decathlon hazai üzleteinek polcairól lekerültek a PET palackos termékek, a márka ezek forgalmazását megszünteti. A polcokról lekerülő, nem értékesített mintegy 20000 darab PET palackos italt az áruházlánc jótékonysági célra ajánlja fel.
Az alumínium rendkívül értékes anyag, hiszen végtelenszer újrahasznosítható, és rövid idő alatt, minimális energiabefektetéssel újra a boltok polcain találod, ezért nagyon fontos, hogy szelektíven legyen gyűjtve, vagy vissza legyen váltva, hogy új életet tudjon kezdeni.
Miért fontos valamit megjavítani? Hogyan segítik a fogyasztókat az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre - JRC) a javíthatósági pontszámokkal? Az Isabel Lopez-Neirával, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) fenntarthatósággal foglalkozó csapatának munkatársával folytatott beszélgetés a Humusz Szövetség jóvoltából magyarul is olvasható.
Nagy a nyomás az Európai Bizottságon, hogy jogilag is kötelező érvényű célokat tűzzön ki az élelmiszer-pazarlási botrány kezelésére.
