Már hungarocell-hulladékba fészkelnek a vadlibák Kanadában

Sok helyen a tengeri hulladék legnagyobb százalékát hungarocell teszi ki, amit a halászat és az akvakultúrás gazdálkodás során is használnak.
Sok helyen a tengeri hulladék legnagyobb százalékát hungarocell teszi ki, amit a halászat és az akvakultúrás gazdálkodás során is használnak.
A globális élelmiszerrendszer anomáliáiról, vagyis arról, hogy a multinacionális boltláncok mindig elérhető, széles termékkészletéért micsoda ökológiai árat fizetünk, és ez hogyan függ össze a perifériás, félperifériás országok munkásainak kizsákmányolásával, még áprilisban, a Szolidaritás a válságban című sorozat részeként írt a Mérce.
Mosószóda, szódabikarbóna, szódavíz – az egyszeri vásárló könnyen elbizonytalanodik – akkor ez ugyanaz, vagy van különbség? A mosószóda és a szódabikarbóna közötti különbség kémiailag mindössze egyetlen hidrogénatom. Nem véletlen, hogy szódabikarbónából szükség esetén süthetünk magunknak mosószódát! Szirmay Kati a Tudatos Vásárlók Egyesülete zöldháztartás-gurujának írása.
A Magyar Víziközmű Szövetség az idei évben is örömmel csatlakozott a műanyagmentes július kihíváshoz! Kapcsolódva a nemzetközi és a hazai projektekhez, a MaVíz is felhívja a lakosság figyelmét a környezettudatos viselkedésre és a műanyagmentes élet előnyeire!
Július 6-án a Tisza melletti kisközségnél, Zsurknál felavatták és átadták a nagyközönségnek azt az itthon még példa nélküli objektumot, amelyet a folyót rendszeresen megtisztító program keretében a hordalék jelentős részét képező műanyag palackokból készítettek el a kezdeményezők.
Gyakran kesergünk jogosan azon, hogy a műanyagok szelektív gyűjtése nem elég hatékony, különösen sok csomagolóanyag végzi a kommunális hulladékgyűjtőkben, és amit begyűjtünk, azok újrafelhasználása sem zökkenőmentes. A csomagoló- és szigetelőanyagok mellett a textilipar adja a legtöbb műanyag hulladékot, és bár kevesebb szó esik róla, ez a szektor talán nagyobb leckét ad a környezetvédő törekvéseinknek, mint a PET-palack vagy a tejes doboz.
A hazai lakosság egy része már elkezdte beépíteni mindennapjaiba a fenntartható szokásokat, sokan azonban még csak a jövőben tervezik megtenni a szükséges lépéseket. A magyarok jelentős hányada elsősorban a döntéshozóktól várná a megoldásokat a természeti és környezeti problémákra, vagyis felülről jövő iránymutatással és szabályozással még tovább lehetne ösztönözni az embereket a változásra – derül ki a WWF Magyarország friss kutatásából.
Az már hónapok óta ismeretes, hogy új hulladékgazdálkodási stratégia kidolgozásán munkálkodik az ITM, a szabályozás alakulásának a miniszterelnök klímavédelmi bejelentései is arculatot adnak. Lényeges elemként visszaválthatóak lesznek az üveg és műanyag palackok, valamint a fémdobozok is. Mindezekről a stratégia azonban még nem készült el, ám a szakmai egyeztetések rendre elmaradnak. Ebben az írásban igyekeztek megszólaltatni a feleket, körkérdés formájában.
A hulladékkezelő vállalkozások már hozzá vannak szokva, hogy a legkülönfélébb kidobott termékeket találnak a lakossági kommunális gyűjtőedényekben, vagy a szelektív gyűjtőszigeteken. Nem egyszer bizony megunt, kidobott állatot is... Egy csütörtöki kaposvári eset azonban még a harcedzett munkatársakat is meglepte.
Városi környezetben szokatlan látvány fogadja azokat, akik az egyik belső-ferencvárosi bérház negyedik emeltére tévednek. Az önmagában még nem ritka, hogy a gangokra kipakolt ládákban neveljenek virágokat a lakók, de Lőrinczi István ennél komolyabb kísérletbe kezdett: több mint ötvenféle növényfajt ültetve alakított ki egy permakultúrás gangot. Horváth Bence írása.