Pedagógusok

Avagy miért jó környezetünknek, a gazdaságnak, ha a szabálytalan gyümölcsöt és zöldséget választjuk?

Reneszánszát élik a csináld magad projektek, de egyre nehezebb olyan ötleteket találni, melyek nem igénylik, hogy alapanyagok tömkelegét vásároljuk meg a barkácsolás előtt… A Jófogás elindított egy DIY oldalt, ami az újrahasznosításra fókuszál, és ötleteivel segít a tárgyaknak új életet adni.

Ha belegondolunk, néhány évtizeddel ezelőtt a gyerekek szabadidejük nagy részét a szabadban – kertben, tóparton, erdőben csatangolva – töltötték, ahol természetes ingerek érték őket, szabadon szaladgálhattak, fára mászhattak, patakparton köveket gyűjthettek, bogarászhattak, lepkét kergethettek.

A tejes és gyümölcsleves italos kartondobozok akár tízszer is újrahasznosíthatók! Magyarországon minden évben 580 millió darab (közel fél milliárd) tejes és gyümölcsleves italos kartondoboz kerül forgalomba, ami azt jelenti, hogy az ország minden lakója átlagosan 60 darabot használ el ebből a csomagolóanyagból.

Rimóczi Istvánnal, a Bélaműhely vezetőjével az eletszepitok.hu magazin újságírója készített interjút.

Egy kutatás szerint az anyák hozzáállása az egyik legfontosabb tényező abból a szempontból, hogy mennyire lesz tekintettel a környezetre egy fiatal felnőtt. Más tényezők is befolyásolják persze a fiatalok későbbi viselkedését a 12 évet felölelő tanulmány szerzői szerint, ez azonban az egyik legfontosabb komponens. A kutatásról az Association for Psychological Science számolt be.

Megnyílt az első csomagolásmentes bolt Budapesten. A pici üzlet tulajdonosa túl van egy erősen veszteséges éven, de úgy döntött, nem adja fel: ugrott egy nagyot a sötétbe, és Piliscsabáról a fővárosba költöztette a boltját.

Negatív hulladék kibocsátású vízitúrát szervezett április 22-én, a Föld Napján a Békatutaj Szabadidősport Egyesület a Tisza-tavon. A 68 aktivista meglehetősen tisztának találta a környezetet, de 33 zsáknyi szemét, egy raklap, egy vashordó és néhány gumiabroncs eltüntetésével sikerült tovább javítani a tó állapotát.

A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események a mezőgazdasági termelésre, ezáltal pedig az élelmiszerellátás biztonságára is hatással vannak, így az emberiségnek az elkövetkező évtizedekben számos ezzel kapcsolatos problémával kell majd szembenéznie. A megoldáshoz elengedhetetlen az innovatív termelési és tárolási technológiák kifejlesztése és a hatékonyság növelése, de amint arra az április 22-i Föld Napja is emlékeztet, igen sürgető lenne a túlfogyasztás és az élelmiszerpazarlás visszaszorítása is.