A környezetvédelemben nincsenek megnyert háborúk,
csak győztes csaták. A Várpalotára tervezett hulladékégető
elleni küzdelem civil sikerrel zárult, aztán a tervek
Oroszlányban bukkantak fel új formában, ahol ismét
a civilek győztek. Már-már azt hihettük, teljes a siker,
amikor december havában jött a hír: az új helyszín Dunaújváros.
Öt éve költöztünk a Balaton fővárosába, amely Budapest után nagyon élhető helynek bizonyult. A szocializmus ipari fejlesztései megkímélték a várost, a Festetics családnak köszönhető kastély, fasorok, parkok és persze a Georgikon pedig még mindig tündökölnek - bár fényük időközben kissé megkopott. A helyi társadalom tapinthatóbban emberibb a nagyvárosinál.
Kiürítették a kukánkat! Az előző számban beszámoltam
róla, hogy július óta kint állt az utcán a teli (60 literes)
kukánk. Az év utolsó ürítésén a szolgáltató elvitte a szemetet.
Hurrá! Gondolom, karácsonyi ajándék. Köszönjük
szépen, kedves szolgáltató
A XI. kerületi Önkormányzat 2008. novemberétől házi
komposztálási programot indított a kerületi lakók és
intézmények számára az FKF Zrt. és az OBI támogatásával,
valamint a HuMuSz szakmai közreműködésével.
Összesen 600 keretet osztottunk szét helyi lakosoknak
és intézményeknek, illetve tájékoztató előadásokat
szerveztünk a komposztálásról. 2009 őszén kérdőíveket
küldtünk ki a program résztvevőinek, hogy felmérjük a
tapasztalataikat és a program eredményeit. Az alábbiakban
ezeket foglaljuk össze.
Csór és Várpalota a HuMuSz segítségével részt vesz a Nulla Hulladék Programban. A községben és a városban ugyanaz a cél: a hulladék mennyiségének érdemi csökkentése, és a lakosság érzékenységének növelése a témában. Összefoglalónkban bemutatjuk az eddigi eredményeket.
A HuMuSz műhelymunkát rendezett az italcsomagolásokkal kapcsolatos életciklus-elemzésekről (LCA*). A KvVM ugyanis a termékdíjas egyeztető folyamat során megrendelt egy ilyen tanulmányt az italcsomagolások gyártásáról, begyűjtési és feldolgozási módjairól. A vizsgálatot minden érdekcsoport örömmel fogadta. A tanulmány elkészült, de csak a bizottsági munka utolsó napján láthattuk egy prezentáció formájában, a háttértanulmány pedig azóta sem tették közzé. Nem volt róla érdemi vita, és ami nagyobb baj, egyáltalán nem vették figyelembe a vizsgálat tanulságait a termékdíj törvény módosításakor.
Több szempontból is érdekesek és jelentősek a tapasztalataid. A Copenhagen Resource Institute szenior tanácsadójaként közvetlen rálátásod van az európai hulladékkezelés kérdésére, Dániában élve pedig személyesen éled meg a külföldi gyakorlatot. Hogy látod, mi a helyzet a fenntartható fogyasztással a dánoknál?
Tavaly jól szolgáltak bennünket, fogyasztókat a legnagyobb kereskedőláncok. Egymással versengve keresték kegyeinket, hogy miután a pohár – vagy inkább PET-palack, aludoboz –fenekére nézve befejeztük fogyasztásunkat, a hulladékunkról is gondoskodjanak. Az italcsomagolási hulladék visszavételével úgy tűnik a fogyasztó jár jól, hiszen pénzt kap a szemetéért, a kereskedő pedig szolgáltatásával újabb tanúbizonyságot tesz környezettudatosságáról. És tényleg. Van abban valami pozitívum, hogy akcióikkal ráirányították a figyelmünket a hulladékunkra, és arra, hogy annak is van értéke. A visszavétel pedig kétségtelenül segíti azt a közérdekű zöld törekvést, hogy minél kevesebb hulladék kössön ki a lerakókban és az égetőkben. Le a kalappal, hogy egy új, és értelmes piaci rést találtak.
2009 (!) januárjától lépne hatályba az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), ehhez képest még el sem készült. Decemberben már legalább volt miről tárgyalni, gyorsan össze is hívtunk egy fórumot, amire szép számmal összejöttek a hulladékos szakma képviselői. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk értékelésünket a terv vázlatáról.