Egyre több budapesti kerületben merül fel, hogy felszámolják a közösségi komposztálókat, mert a lakosság egy része úgy véli: ezek vonzzák a patkányokat. Miért alakult ki ez a félreértés, és miért lenne hiba boszorkányüldözésbe kezdeni a komposztálókkal szemben?
Családias mini fesztiválra hívunk, ahol lesz élőzene, komposztáló bemutató, játékok, érdekes beszélgetések, ételmentés és más érdekességek. Megmutatjuk mit tehetsz Földlakóként az egyetlen bolygónkért. Az idén 30 éves Humusszal ünnepel Bartus Marci (tRENDrakó) és Nemes-Takách Kata is.
Földközelben lenni jó!
A Humusz Szövetség elkötelezett abban, hogy egyéni és közösségi megoldásokat mutasson a fenntartható és pazarlásmentes életre. A Giliszta Fesztivál célja, hogy közelebb kerüljünk a természethez, megértsük, megszeressük és közben jól is érezzük magunkat.
A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráció: https://forms.gle/DdJE6xEeTscra8YE9
2025 februárjában hatályba lépett az Európai Unió új PPWR rendelete, amely célzott tilalmakkal, kötelező újrahasználati arányokkal és a betétdíjas rendszer kiterjesztésével veszi fel a harcot a rekordmennyiségű csomagolási hulladékkal szemben. A változás érinti a gyártókat, a kereskedőket és a fogyasztókat egyaránt, miközben új lehetőségeket nyit a fenntartható innováció előtt. De vajon eljött-e a pillanat, amikor végleg búcsút inthetünk az egyszer használatos csomagolásoknak?
Ahogy a környezeti kihívások egyre sürgetőbbé válnak, újra felfedezzük azokat a természetes módszereket, amelyek évszázadokon át szolgálták az emberiséget – és a talajt. A komposztálás nemcsak a fenntartható gazdálkodás egyik alappillére, hanem egy több ezer éves tudás újraélesztése is. Miért feledkeztünk meg róla, hogyan hozhatjuk vissza a mindennapokba, és vajon mi köze van mindehhez Kleopátra és Darwin közös föld alatti barátjának?
A konyhai maradékok naponta a kukában végzik – aztán vagy elégetik őket, vagy elrohadnak a szeméttelepen, közben pedig szennyezik a levegőt és terhelik a bolygót. Pedig az ételmaradék és egyéb szerves hulladék nem szemét, hanem erőforrás, amely megfelelő kezeléssel visszakerülhetne a természet körforgásába. Miért engedjük mégis, hogy nap mint nap kárba vesszen?
Egy kísérlet nyomán Berlin és Párizs is új alapokra helyezi a hulladékkezelést, oly módon, amely egyszerre környezettudatos, praktikus és gazdaságos. De vajon készen állunk-e arra, hogy ne csak újrahasznosítsunk, hanem újrahasználjunk?
Mi lenne, ha a barátság többet jelentene, mint jó viszonyt két ember között? Mi lenne, ha a barátságot kiterjesztenénk falvakra, városokra, országokra – vagy amblokk a Földre is? Ha a szolidaritás, egymás segítése, a közös cselekvés lenne a jövő útja? Vajon képesek vagyunk újra felfedezni az összefogás erejét egy élhetőbb világért?
Egy globális műanyag-egyezmény létrehozását célozta meg a „Manifesto for a Plastic Pollution-Free Future”, a Break Free From Plastic kiáltványa, amelyet a Humusz Szövetség is aláírt. A kezdeményezés célja, hogy a világ kormányait határozott és jogilag kötelező érvényű globális műanyag-egyezmény elfogadására ösztönözze a 2025 augusztusában, Genfben megrendezésre kerülő utolsó ENSZ-tárgyalási forduló előtt.
Bár a cigarettaszűrők eredetileg a dohányzás okozta egészségügyi kockázatok csökkentésére születtek, mára egyre több kutatás bizonyítja: valójában nem védenek, sőt új veszélyforrást jelentenek, nemcsak a testünkben, de a környezetünkben egyaránt. A cellulóz-acetátból készült műanyagszálak amellett, hogy a tüdő mélyébe juthatnak, a lebomlás helyett mikroműanyaggá esnek szét a természetben, szennyezve a talajt, a vizeket és az élővilágot. Az „egészségesebb dohányzás” ígérete így kettős csalásnak bizonyul: félrevezető illúzió az emberi test és bolygónk rovására.
A francia egészségügyi hatóság (ANSES) tanulmánya nyomán felrobbant a világsajtó, így a magyar médiában is számos cikk született a megdöbbentő eredményről, miszerint több a mikroműanyag az üveges italokban, mint a műanyag palackokban – azonban a valóság ennél jóval árnyaltabb. A kérdés most az: mennyire szennyezett valójában az üvegből fogyasztott italunk, és mennyire az információ, amit erről kaptunk?