Lakosság

Olyan ez, mintha a korall üszkösödni kezdene. Méghozzá a plasztikhulladéktól. Pedig a korallok szén-dioxid-elnyelők, tehát kulcsfontosságúak klímajövőnk szempontjából.

Az óceán messze van, a magyar ember pedig tengeri szörnyeket úgyse eszik. Ettől függetlenül a műanyag hulladék nálunk is húsba vágó probléma.

Ki ne bosszankodott volna azon, hogy a csizmája csak fél szezont bírt ki, mert a cipzárja felmondta a szolgálatot? Vagy hogy a mobiltelefon kijelzője alig másfél évig húzza, és utána kénytelenek vagyunk új készüléket venni? Vagy hogy a szemüveget havonta kell visszavinni az optikushoz, hogy itt-ott javítgasson rajta? Ha pedig nem akarunk így járni, vásárlás előtt hetekig kell bújnunk a különféle weboldalakat és vásárlói véleményfórumokat, hogy rátaláljuk azt a terméket, ami ár/érték arányban elfogadhatónak tűnik. De még így is csak remélhetjük, hogy nem mi esünk bele a hibaszázalékba, és a tárgy kihúzza az optimális ideig.

Évente több mint 3 millió leselejtezett autóról nem tudják a hatóságok, hogy mi lesz a sorsuk.

Azt mindannyian tudjuk, hogy kutyánk után zacskóba kell szednünk a közterületen elhullajtott ürüléket, különben bírságot kockáztatunk meg. Környezettudatosságunkat ennél tágabban is értelmezhetjük az állattartás terén.   

Óriási takarítóhajóval tisztítaná meg az óceánokat a nagy méretű műanyaghulladékoktól egy svájci vitorlázó-feltaláló.

2025-re a települési hulladéknak több mint felét újra kell hasznosítani, a cél 2030-ra 60%, 2035-re 65% lesz. A csomagolóanyagoknál 2030-ra 70%-os arányt kell elérni - ahol külön cél lesz a papírra és kartonra, műanyagra, üvegre és fára - a most elfogadott európai ajánláscsomag szerint.

A világ első számú vaníliaexportőre Madagaszkár. A vanília magas árfolyama miatt farmerek és bűnözők vetélkednek egymással, s az erdőket is irtják az ültetvények létesítése érdekében.

Akár már jövőre betilthatják Nagy-Britanniában a műanyag szívószálakat, koktélkeverőket és fülpiszkálókat, elsőként a világ országai közt.