Megbetegednek a műanyagszeméttől a korallszigetek
Olyan ez, mintha a korall üszkösödni kezdene. Méghozzá a plasztikhulladéktól. Pedig a korallok szén-dioxid-elnyelők, tehát kulcsfontosságúak klímajövőnk szempontjából.
A korallszigetekre már eddig is rájárt a rúd. A levegőben megnőtt üvegházgáz-koncentráció miatt túl nagy teher nehezedik a tengerek mészvázú organizmusaira, így a korallokra is. Ezek ugyanis megkötik a szén-dioxidot. Az amerikai Cornell University tudósai 125 000 korallt vizsgáltak meg a Csendes-óceán ázsiai régiójában, ahol a műanyaggal szennyezett korallok 89 százaléka szenved betegségtől, míg a műanyag-hulladékot nem tartalmazó koralloknak csak 4 százaléka, ezért valószínűsíthető, hogy a megbetegedést a plasztikszemét okozza. A tudósok teóriája szerint valószínűleg az történik, hogy éles műanyagtárgyak elvágják a korallokat, a simább darabok pedig egyszerűen felhalmozódnak a korallok felszínén, s akadályozzák a fény és oxigén felvételét.
A töredezett műanyagdarabok körülbelül úgy hatnak az ilyen tengeri mikroorganizmusoknak, mintha egy piszkos késsel vágnánk meg magunkat. Amint a korall megfertőződik valahol, az egész kolóniára átterjed a megbetegedés. Olyan ez, mint az üszkösödés. E térségben találhatók a világ korallszigeteinek közel fele. A korallok –az óceánok más mészvázú organizmusaihoz hasonlóan – üvegházgáz-elnyelők.
Van remény a korallzátonyoknak?
Világszerte segíthetik a koralltelepek hosszú távú túlélését egy most közzétett kutatás eredményei. A korallzátonyokra jelenleg több tényező, egyebek között a klímaváltozás és az óceánok szennyezettsége is fenyegetést jelent.
Tudósok először számosították a tengerfenéken lapuló plasztikszemetet: becslésük szerint 11 milliárd darabnyi műanyag sodródik az óceánok mélyére. Az általunk kidobott műanyaghulladék a nap és a sós víz hatására töredezni kezd, apró darabokra hull (és így kerül be a táplálékláncba is, mert a halak és a madarak eledelnek nézik, és megeszik őket). Évente legalább 8 milliárd tonna műanyagot hajítunk szisztematikusan a tengerekbe. Egyes ázsiai országokban eleve a kukásautó is a tengerhez viszi a hulladékot, nem a szeméttelepre.
A tudósok eredetileg a korallok kifakulásának okait szerették volna vizsgálni, eszük ágában sem volt a tengerek műanyaggal való szennyezésének kérdéséről értekezni, de a „terepen” szembesülniük kellett a valósággal: a plasztik igenis fontos szerepet játszik a korallok egészségének romlásában. A korallok éppúgy élőlények, mint mi.
Divatos és nevek cuccok landolnak az óceánban. A kutatók a tenger mélyén világvállalatok logóit találták a műanyaghulladékban. A The Guardiannek nyilatkozó tudós a Nike logóját emlegette. Így jut el a globalizáció a Föld emberi civilizációtól legtávolabbi pontjaira.
2025-re 16 milliárdra nőhet az ázsiai partoknál a tengerekre kerülő műanyagdarabok száma, ha a kormányok nem tesznek semmit a szemetelés megfékezésére. Kínára és Szingapúrra nem terjedt ki a becslés. A korallszigetek közel 275 millió embernek biztosítanak megélhetést vagy azért, mert ott halásznak, vagy a turizmus miatt, vagy pedig az árvizet fékező hatásának haszonélvezői.
A tudósok igyekeztek felhívni a figyelmet arra, hogy a mérgező vegyi anyagok jelenléte is hozzájárul a korallok állapotának romlásához, de annak felismerése, hogy a műanyagok is ilyen mértékben károsítják ezeket a mikroorganizmusokat, újdonság volt számukra. A városoktól és partoktól távolabbi korallszigetek állapota valamivel jobb, de a globális felmelegedéstől, a savasodó tengerek romboló hatásától ezek sem tudnak elmenekülni.
Egészségesnek tűnnek, de valójában zombik
Egészségesnek tűnő, ám szaporodásra képtelen “zombikorallokkal” teli zátonyokat fedeztek fel kutatók a karibi térségben, ami azt jelenti, hogy ezek a virágállatok sem tudnak segíteni a korallfehéredés áldozatává vált törékeny ökoszisztémák újra-benépesítésében.
Forrás: http://www.piacesprofit.hu/klimablog/megbetegednek-a-muanyagszemettol-a-korallszigetek/
