Lakosság

A fenntarthatóság egyre fontosabb szempont a vállalatok működésében – de nem mindenki vállalja fel nyíltan a zöld törekvéseit. Az utóbbi években megjelent egy új, negatív trend: a greenhushing, vagyis a „zöld elhallgatás”. Ez azt jelenti, hogy a cégek szándékosan visszafogják, sőt néha teljesen elhallgatják a környezetvédelmi erőfeszítéseikkel kapcsolatos kommunikációt. Bár első pillantásra ártalmatlannak tűnhet, valójában egy negatív fenntarthatósági trendről van szó, hiszen így a cégek nemcsak a fogyasztóktól, hanem egymástól is elrejtik a jó példákat és a tanulási lehetőségeket.

Az Élelmiszer-pazarlás Elleni Küzdelem Nemzetközi Napja (szeptember 29.) ráirányítja a figyelmet egy különös paradoxonra, amely a modern társadalmakat jellemzi. Miközben a világ számos pontján emberek milliói éheznek, elképzelhetetlen mennyiségű megtermelt élelmiszer végzi a szemétben. Ez a probléma etikai szempontból is aggályos, emellett jelentős környezeti és gazdasági terheket is ró a világra. Ahhoz tehát, hogy valóban fenntartható jövőt építsünk, meg kell oldanunk az élelmiszer-pazarlás kérdését.

Ausztria első gipszből-gipsz újrahasznosító üzeme Stockerau városában található. A PORR építőipari vállalat, a szárazépítési szakértő Saint-Go­bain és a hulladékkezelési és újrahasznosítási szakértő Sau­ber­ma­cher által épített üzem éves kapacitása 60 000 tonna, és új mércét állít fel a körforgásos gazdaságban.  A megnyitóra októberben került sor.

A BIR bangkoki újrahasznosítási világkonferenciáján felszólították a szabályozó hatóságokat, a gyártókat és a márkatulajdonosokat, hogy „fokozzák” elkötelezettségüket a műanyag-újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság iránt.

Sokan tapasztalják, hogy a gondosan elterített mulcs pár hónap alatt mintha elpárologna a kertből. Elsőre úgy tűnhet, kárba veszett a befektetett munka és anyag, valójában viszont épp ez az egyik legjobb jel, amit a talajunk adhat. A mulcs ugyanis nem „eltűnik” – hanem életre kel, és csendben dolgozni kezd a növényeinkért, írja az Agrofórum.

Az elektronikai hulladék ritkaföldfémek kincsesbányája, de ezeknek az egyre keresettebb anyagoknak a kiválasztása és visszanyerése nem könnyű feladat. Egy kutatócsoport olyan módszert fejlesztett ki, amellyel egyszerűbben, kevesebb energiával és a jelenlegi módszereknél jóval kevesebb szennyezéssel lehet elkülöníteni a ritkaföldfémeket a hulladékból, ebben az esetben mágnesekből – adja hírül az Ars Technica. Az eljárásról szóló cikket a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban tették közzé.

Közel tíz évvel azután, hogy közel 200 ország képviselői aláírták a globális felmelegedés visszaszorítására megalkotott párizsi klímaegyezményt, a Washingtoni Egyetem kutatói megnézték, milyen hatással volt a dokumentum a klímaváltozás elleni védekezésre. A kutatók megállapították, hogy ugyan történt előrelépés egy évtized alatt, de nem olyan mértékű, ami elegendő lenne a gazdasági növekedés káros környezeti hatásainak ellensúlyozására.

A hulladék-keretirányelv célzott felülvizsgálata október 16-án hatályba lépett, közös szabályokat vezetett be a textilekre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR), és kötelező érvényű élelmiszer-pazarlási célokat határoz meg a tagállamok számára.

2023-ban személyenként mintegy 130 kilogramm élelmiszert pazaroltak el az EU-ban. Az EU összesen 58,2 millió tonna élelmiszer-hulladékot termelt, amely magában foglalja az ehető és nem ehető részeket is, ami 2022-höz (57,8 millió tonna) képest enyhe, 0,7%-os növekedést jelez.