Lakosság

Sokan azt hiszik, hogy a nevét nagy piros virágáról kapta, csakhogy ez nem igaz, hiszen azok a levelei. Tartóssága miatt sokan adják ajándékba, de legtöbbször a kukában végzi, pedig jobb sorsra érdemes!

Hőmérséklet, csapadékmennyiség, talajminőség, napsütéses órák száma – csupán néhány tényező, melyek alapjaiban befolyásolják egy adott növény túlélési esélyeit. Akinek vannak szobanövényei, esetleg kertjében veteményes és gyümölcsfák találhatók, virágok pompáznak, az nagyon jól tudhatja, mekkora jelentősége van az időjárási körülményeknek a növények szépségére és egészségére, és mennyire nem mindegy, hogy melyik növényt hova helyezi el a területen belül. Azonban az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek megjelenésével e körülmények is átalakulóban vannak. De vajon hogyan alkalmazkodnak ehhez természetes ökoszisztémáink?

Manapság egyes ruhaüzletekbe belépve számos zöld megoldással találkozhatunk. Bizonyos százalékban elcsíphetünk újrahasznosított vagy környezetbarát textíliákból készített darabokat, a kasszánál megkérdezik tőlünk, kérünk-e zacskót, és ha igen, papírból készült verziót adnak számunkra. Sőt, szinte minden fast fashion bolt rendelkezik saját vászontáskákkal is, azonban talán ez mutatja meg a leginkább azt, hogy a fenntarthatóság álcája még mindig csak a további fogyasztásra ösztönzésről szól.

Megtalálták az eddigi legészakibb helyen előfordult naptej-maradványokat. A Svalbard (Spitzbergák) szigeteinek északnyugati részén végzett vizsgálatok során számos kozmetikum, köztük naptej maradványaira bukkantak a hóban.

A technológiai forradalom furcsa fejleménye, hogy a nagy szerverparkok vízhűtése miatt komoly környezetvédelmi problémák alakulhatnak ki.

A Közép-Európai Egyetem professzora, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnöke szerint környezetvédelmi szempontból a műfenyőnél sokkal jobb választás, ha vágott karácsonyfát állítunk fel otthonunkban.

A komposzthalmot (komposztáló dobozt, krumplihéjat, kávézaccot, nyesedéket) látva az ember ritkán gondol arra, hogy óriások nyomdokain haladva jutott el idáig, pedig így van, és ebbe már annak is bele kell gondolnia, akit eddig elkerült a humuszgyártási őrület. Az már eddig sem számított mentségnek, ha az embernek nincsen kertje: az elszántabbak akár beltéren is kísérletezhettek gilisztakomposzttal, de az erre alkalmas hulladékot néhol köztéri komposztálókban, közösségi kertekben is le lehet adni.

A Larry névre keresztelt hurrikán 2021 szeptemberében erős széllel és özönvízszerű esővel sújtotta a kanadai Új-Fundland szigetét. Emellett azonban még egy jelenséget magával hozott: a mikroműanyag-esőt. Egy friss tanulmány szerint a vihar alatti napokon akár ötször annyi részecske is lehullott, mint a vihar előtti vagy utáni napokon.

Azt már tudjuk, hogy januártól indul a konyhai hulladékok szelektív gyűjtése, de sok kérdés még tisztázatlan volt, egészen mostanáig. Ki gyűjtheti külön a biohulladékot? Mit lehet bedobni az új, barna kukákba, és mit nem? Pénzbe kerül majd? Kötelező lesz? Nem lesznek túl büdösek az új kukák? Itt vannak a válaszok.

A karácsony ugyan a szeretet ünnepe, amikor úgy érezhetjük magunkat, mintha cukorsziruppal öntötték volna le az egész világot, édes illatok szállnak a légben, csillog és villog a mindenség – de nehéz lenne letagadni, hogy egyben minden bizonnyal a legkörnyezetszennyezőbb ünnep is.