Műanyag

A Nizzai Nyilatkozat nem csupán egy szokásos politikai gesztus, hanem az eddigi leghatározottabb nemzetközi felhívás egy jogilag kötelező érvényű műanyag-egyezményre. Ha úgy tetszik, egy globális hadüzenet született a műanyagok ellen azzal, hogy több mint 90 ország mondta ki: a műanyagszennyezés nemcsak az óceánokat fojtogatja, hanem a testünket, élelmiszereinket és – végső soron – a jövőnket. A kérdés már nem az, hogy van-e baj, hanem az, hogy merjük-e végre a gyökerénél kezelni a válságot.

Hajlamosak vagyunk a környezetvédelemről úgy gondolkodni, mintha az csak a jegesmedvék vagy az esőerdők ügye lenne. Pedig amikor mikroműanyagokat találnak az ivóvizünkben, a vérünkben, vagy épp a hereszövetben, világossá válik: ez nem egy távoli ökológiai probléma, hanem egy már most fennálló súlyos közegészségügyi kérdés is, amelynek hosszú távú következményeit még nem is látjuk teljesen, csak azt tudjuk, hogy már most nagyon para.

Az egyszer használatos műanyagok napjaink egyik legnagyobb kihívását jelentik, amik nemcsak a természetet, hanem egészségünket is veszélyeztetik. A Műanyagmentes Július egy nemzetközi kihívás, amely arra ösztönöz, hogy apró, ám annál hatékonyabb lépésekkel csökkentsük a műanyagok mennyiségét a mindennapjainkban. Ez a kihívás nem a tökéletességről szól, hanem arról, hogy felismerjük: a valódi változás a kis szokásaink átformálásával kezdődik.

Az elmúlt években számos válsághalmazzal szembesültünk a kihívásokkal teli globális körülmények hátterében. Az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése tovább fokozódik, ahogy egyre közelebb kerülünk a visszafordíthatatlan károkhoz, elérve a bolygó határait, miközben a meglévő egyenlőtlenségek súlyosbodnak. Ezek a környezeti kihívások a politikai kiszámíthatatlanság, a növekvő protekcionizmus és a megszorítások új korszakában bontakoznak ki. Esra Tat, a Zero Waste Europe ügyvezető igazgatójának írása.

A Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország komposztálható zacskókkal végzett kísérlete 2023 októberében mondhatni lezárult, hiszen a kísérletnek „otthont adó” komposztponton az elásott zacskóknak már semmi nyomát nem találták a civil szervezetek munkatársai. Ám kíváncsiak voltak, vajon szemmel nem látható maradványok fellelhetőek-e. Hosszas előkészületet követően végül sikerült találni egy labort, ahol ezt is megvizsgálták.

A belga főváros, Brüsszel úgynevezett Öko-bölcsőde projektje annak elérését tűzte ki célul, hogy az összes brüsszeli önkormányzati bölcsődében 2026 végéig fokozatosan bevezetésre kerüljenek a mosható és újrahasználható pelenkák. Az eldobható pelenkák kérdése a városban ugyanis igencsak égetővé vált, mert az önkormányzati bölcsődék évente 1700 gyermeket fogadnak, és csaknem 1,5 millió eldobható pelenkát használnak fel. A bölcsődék helyzetét tovább rontja, hogy 2021-ben megszűnt a hulladékkezelési díjak alóli felmentésük, ez pedig nagy költségterhet is jelent a számukra.

A Nulla Hulladék Tanösvény megújult formában 2023 ősze óta fogad ismét csoportokat. 2024-ben több mint 600 diák találkozott az interaktív foglalkozással és tanult a hulladékmegelőzésről. Egy új projektünk keretében most 20 csoportnak tudunk ingyenes foglalkozást biztosítani.

Vajon érdemes-e még a kémiai (újra)hasznosítást mint alternatívát hajszolni a műanyagkrízis megoldására? A témában több szakmai cikket is közöltünk korábban, ezúttal egy szakmai anyag magyar nyelven is elérhető vezetői összefoglalójának kivonatát közöljük cikkünkben. 

A jóléti társadalom jellemző kérdése: Hogyan szabaduljak meg a régi holminktól? Mindenki másképp kezeli a helyzetet. A többség lomtalanítás alkalmával, kevesebben adományozással, hulladékudvari leadással vagy csereprogrammal oldják meg ezt a problémát (nem győzöm hangsúlyozni, hogy a társadalom egy szerencsés rétegének dilemmájáról van szó itt). Önkéntesünk, Kovács Eszter az Ágymester Manufaktúrában járt, cikkét e látogatás ihlette.

Az Európai Parlament idén áprilisban fogadta el a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelet angol nyelvű szövegét. Miután átültették a tagállamok hivatalos nyelveire, az ősz folyamán kerül újra az Parlament elé végső szavazásra. Tekintve, hogy a májusi választások nyomán a testület összetétele változott, az nem köteles a tavasszal elfogadott szöveget egy az egyben jóváhagyni, előfordulhat tehát, hogy a képviselők még újabb módosító indítványokat nyújtanak be. A szentesítés után 18 hónappal válik hatályossá a rendelet. Mindazokra a cégekre vonatkozik majd, amelyek az EU területén működnek, vagy amelyek az EU-ba csomagolóanyagokat, illetve csomagolt termékeket hoznak be.