Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

(Közép-Duna Vidéki) Égő Rendszer

  • 2006. március 28.
  • humusz
incin_busters_graphicMegkaptuk a Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Rendszerrõl szóló, Hulladékból energia címû szakanyagot a csütörtöki székesfehérvári közgyûlésre. A sajtóközlemény azt sugallja, csoda van készülõben. Ám ismerve az elõzményeket, a címbõl és a szöveg alapos átolvasásából számunkra egészen más derült ki: netán egy Konzorcium fedõnevû ügynök akarja ránk sózni égetõmûvét. 

 


1. Noha a sajtóanyag címe Hulladékból energia, egyetlen mondatban sem emlékeznek meg arról, hová és milyen égetőművet terveznek.

Egyébként Inotára tervezik, 600 méterre egy lakóteleptől. Azért a „diszkréció” a sajtóanyagban, mert Inotán és Várpalotán egyesület alakult a hulladékégető építése ellen. Felkészültek és minden lehetséges fórumon ellenzik a tervezett méretű és helyszínű égetőmű építését.

Azt sem említi a sajtóanyag, hogy a tervezett égetőmű (csak az égetőmű, nem pedig az egész projekt) költsége több, mint 23 milliárd forint. Ez más, európai égetők beruházásához képest óriási.

2. Már első bekezdés tudatosítja, hogy az EU jogszabályai és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) előírása „pontosan szabályozzák a folyamatosan keletkező, nagy mennyiségű kommunális hulladék kezelésére és hasznosítására vonatkozó feladatokat".

Ezzel szemben az EU hulladékos jogszabályai és az OHT egyaránt kimondják: a hulladék-keletkezés csökkentésére vonatkozó törekvéseknek kell a fő prioritást kapniuk. Hol vannak ebben a projektben a hulladékmegelőzés elemei?

A „folyamatosan keletkező, nagy mennyiségű kommunális hulladék" nyilvánvaló hatásvadászat és csúsztatás. A projekt központi eleme az égető. Az égetőművek működésükből adódóan sok hulladékot igényelnek, folyamatosan táplálni kell őket különben gazdaságtalan a működtetésük (jogszabályok megkövetelik, hogy néhány másodpercig igen magas, 850 Celsius, hőfokon tartsák a hulladékot, amihez fűtőanyag kell), mert sokszor kell felfűteni a kazánt.

Mivel sok hulladék kell, ezért sok települést kell bevonjanak. Így a környezetterhelés nemcsak az égető környékén nő, hanem a szállítási útvonalak mentén is. Azért hordanák hat megye egymástól távol eső településeiről egy helyre sok hulladékot, hogy ezzel támasszák alá az égető szükségességét - nem pedig azért építenének égetőt, mert sok a hulladék.

Az is olvasható, hogy a projekt területén kívülről is kívánnak hulladékot beszállítani az égetőbe. Indoklása: a 100 000 tonna/év mennyiségre tervezett égető kapacitása nincs teljes mértékben kihasználva. Magyarul: terveznek egy aránytalanul nagy égetőt és minél több helyszínről be akarják szállítani oda a hulladékot.

3. A sajtóközlemény hangsúlyozza: „a rendszer a lehető legteljesebb hasznosításra helyezi a hangsúlyt" és az „újra felhasználható összetevőket vissza kell juttatni a gazdasági vérkeringésbe".

Az uniós projektek készítésekor vizsgálni kell más lehetséges alternatívák megvalósításának lehetőségét is - bemutatni, hogy ez a lehető legjobb megoldás. Ez a projekt a hulladékégetés alternatíváit biztosan nem vizsgálja - a megvalósíthatósági tanulmány legfeljebb egy oldalt pazarol rá.

Az égetés tipikusan nem az a hulladékkezelési megoldás, ami a „lehető legteljesebb hasznosításra helyezi a hangsúlyt". Azon hulladékok égetéséből lehet számottevő energiát nyerni, melyek anyagukban is jól hasznosíthatók. Magyarul: a szelektív hulladékgyűjtésen alapuló anyaghasznosítás konkurálni fog az égetéssel. Ha megépül egy nagyon drága égető, akkor azt folyamatosan táplálni kell. Azaz: épp a „lehető legteljesebb hasznosítás" lehetőségét veszítjük el az égetővel.

4. „Lehető legteljesebb hasznosítás"-ról esik szó. Csakhogy a projekt egyetlen olyan üzem tervét sem tartalmazza, amely a hulladékot anyagában hasznosítaná. Semmivel sem bővül a hasznosítóipar kapacitása, nem lesz több papírhulladékból újrapapír, üveghulladékből újra üveg, műanyaghulladékból újra műanyagipari termék.

Giga-komposzt telepeket viszont beterveztek - holott nagyobb luxust nehéz elképzelni, mint félszáznál is több kilométeren át lehullott lombot szállítgatni keresztbe-kasul az országban. Kiskerti, kistelepülési komposzt programokra lenne szükség – igaz, ahhoz nem kellene ennyi szállítójárműre pályázni, mint a projektben.

5. A sajtóközlemény „jól előkészített, előrehaladott projekt"-ről beszél.  Valóban, hiszen vállalkozók és polgármesterek a fehér asztalnál mindent összeraktak, megvásárolták a szükséges tanulmányokat, majd a folyamat végén, egy, a munkaidő közepére eső időpontban tartottak lakossági fórumot az inotai égetőről Várpalotán...

6. A közlemény szerint a résztvevő önkormányzatok a „szükséges forrásokat saját költségvetésükből létszámarányosan biztosították". Vajon a projekt önrészét mérettől függetlenül osztották el a résztvevő önkormányzatok számával? Vagy a lakosság számát vették alapul? Miért nem a keletkező hulladék mennyiségét? A lakosságnak nincsenek információi, kinek mennyibe kerül a projekt. Mivel a települések eléggé messze vannak Inotáról, a szállítási költségeket a távolabbi településeknek valószínűleg nagyobb mértékben kell megfizetniük. A lakosok hulladékdíja jelentősen megemelkedik. Persze erről ők még nem tudnak.

7. „A projekt teljes egészében összhangban van a hazai és az európai uniós szabályokkal, az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervekkel."

Ezzel szemben az Európai Uniós szabályokkal nincs összhangban, mert:
- láthatólag nem készült a teljes projektre környezeti hatásvizsgálat, amely azt is vizsgálná, hogy a szállítójárművek milyen hatást (szennyezést) jelentenének azokra a településekre, amelyeken áthaladnak,
- a projekt költséghatékonyság szempontjából nem a lehető legjobb megoldás (pl. Esztergomból is ide akarják szállítani a hulladékot, noha az Esztergomtól délre eső települések nem részei a projektnek),
- a lakossági tájékoztatás nem nevezhető európai szintűnek,
- az alternatívák kidolgozása elégtelen.

8. „A Közép-Duna vidékén Európában is egyedülálló regionális integrált hulladékgazdálkodási rendszert kívánnak létrehozni"

Jelenleg több ilyen „egyedülálló” projekt működik az országban (pl. Heves megye, Mecsek-Dráva, amelyek hasonlóan regionális integrált hulladékgazdálkodási rendszerek).
Az egyetlen valóban egyedülálló, hogy az előrehaladott állapotban lévő projektek közül csak ebben terveznek kommunális hulladékégetőt.

9. A sajtóközlemény szerint „a projekt olyan térségi fejlesztési program," mely
- „már meglévő hulladéklerakókra épül" (azaz megtartja a lerakókat),
- „hulladékkezelés technológia fejlesztésével" (azaz egy nagy égetőt építtet),
- „megfelelő logisztikai rendszer kialakításával" (azaz temérdek kukás kocsit vásárol)
a hulladékkezelés gazdaságos és az uniós előírásoknak megfelelő elvégzését teszi lehetővé."

Ezen összefoglaló mondat alapján nem sok jó várhatunk. A 169 települést összekötő utakon rengeteg teherautó nagy mennyiségű kommunális hulladékot szállít majd egy társadalmi központi égetőműbe. A hat megyében senki nem lesz abban érdekelt, hogy kevesebb hulladékot termeljen, hogy az újrahasználati rendszerek életben tartásáért küzdjön, hogy égetés helyett inkább anyagában hasznosítsa hulladékát.

A projekt így ahhoz járul hozzá, hogy megmaradjon a természeti erőforrásokat gyorsan felzabáló, rövidlátó szemlélet. A Nagy GDP Verseny tovább él. Az a nyertes, aki a legrövidebb idő alatt a legolcsóbb munkaerővel a legtöbb nyersanyagot alakítja át rövidéletű, vacak áruvá - melynek fogyasztását marketingeszközökkel gerjeszti és hulladékától a lehető legolcsóbban szabadul meg.

Tömöri Balázs

Hulladék MunkaSzövetség