Műanyagszemetünk már több száz kilométerre a lakott területektől is megtalálható: ott van a bálnák gyomrában, sőt az Északi-sark jegében is találtak már plasztikot. A Greenpeace 239 tisztítóakcióban szedett össze hulladékot, ez alapján állapította meg, melyik a leggyakrabban előforduló brand az óceánokban.
Az Európai Unió tagországaiban összesen 314 eszközre: számítógépekre, nyomtatókra és monitorokra telepítettek GPS-nyomkövetőt. A jeladók adatait összesítve kiderült, hogy 19 elektronikai cikket, azaz a hulladék 6%-át exportálták, ebből 11 volt olyan, amely nagy valószínűséggel illegálisan került ki az EU-ból. A célállomások Ghána, Hongkong, Nigéria, Pakisztán, Tanzánia, Thaiföld és Ukrajna voltak.
A New York Times még 1977-ben mélyreható cikket írt a problémáról „A petrolkémiai termékek ígérete és veszélyei” címmel. A szöveg betekintést nyújtott a szintetikus gyártás összetettségébe és „alkímiájába” és azt állította, hogy az olyan termékek, mint például a műanyagok inkább az ipar igényeihez igazodnak, mint a fogyasztók elvárásaihoz. Sőt, már ekkor figyelmeztettek, hogy a nagyüzemi termelés a következő években környezeti veszélyt jelenthet.
Egy átlagos magyar Facebook felhasználó 2019. január 20-án egy tökéletesen érdektelennek tűnő esti bevásárlásáról töltött fel fotót. Mégis elszabadult a lájkcunami, és a megosztáshullám.
Az elmúlt évben összesen 965,9 millió utast szállítottak a bécsi buszok, villamosok és metrók, az éves bérlettel rendelkezők száma pedig egy év alatt 40 ezerrel nőtt. Vagyis már 822 ezren használják napi 1 euróért az osztrák főváros tömegközlekedési eszközeit.
A Münchner Merkur beszámolója szerint kedd délelőttig 1 040 683 bajorországi választópolgár aláírását gyűjtötték össze a népi kezdeményezés szervezői, vállalkozásuk így sikerrel járt. A szabályok szerint a német tartományban élő választópolgárok legkevesebb 10 százalékának - mintegy 950 ezer fő - támogatása szükséges egy népi kezdeményezéshez. Az aláírásokat két hét alatt kell összegyűjteni, a rovarfajvédelmi népi kezdeményezés esetében február 13. a határidő.
Tavaly mintegy 500 kilogramm, tavalyelőtt 487 kilogramm háztartási hulladék keletkezett személyenként. Magyarországon ez a mérték az EU-átlag alatti, 385 kilogramm volt tavaly – közölte az EU statisztikai hivatala szerdán.
A szennyezett levegő a gyilkos tényezők listáján a 6. helyen áll. Ebből a szempontból kifejezetten aggasztó, hogy a MIT kutatása szerint a klímaváltozás hatására nehezebben tisztul majd ki a városok levegője. Mindeközben Trumpék azt vizsgálják, nemzetbiztonsági kockázat-e a klímaváltozás.
2019. március 18. a hulladékhasznosítás világnapja lesz! A
Elképesztő mennyiségű, mintegy 50 millió tonna elektronikus hulladék keletkezik évente a világon, ami több, mint az eddig gyártott kereskedelmi repülőgépek súlya összesen. Ez a mennyiség évről évre nő az információs technológia fejlődésével.