A Magyar Környezeti Nevelési Egyesületnél beszerezhető füzet segítséget nyújt a pedagógusoknak ahhoz, hogyan keresztezhető a számítógép használat / számítógépes oktatás és a környezetvédelmi oktatás.
December 7-én nemzetközi klímatárgyalások kezdődnek Koppenhágában, elvileg azért, hogy megoldásokat találjanak a klímaváltozás mérséklésére. A tárgyalások azonban inkább a szén-dioxid kibocsátás kereskedelméről és pénzügyi érdekekről szólnak. Az ördög most is a részletekben rejlik.
Műhelymunka a Hulladék Keretirányelv bevezetéséről
Decemberben lépett életbe az új uniós Hulladék Keretirányelv (HKI), melynek átvétele egy sor kötelezettséget ró a tagállamokra, ugyanakkor nagyszerű lehetőség arra, hogy egy átlátható, hosszú távon kiszámítható rendszert hozzunk létre saját Hulladékgazdálkodási törvényünk (Hgt.) átalakításával. Kötelezettség és lehetőség is egyben. Kérdés, hogy eleget tudunk-e tenni kötelezettségeinknek és tudunk-e élni lehetőségeinkkel, a meglehetősen szűkös határidőkön belül. A határidőket az EU szabta meg, de a munkát környezetünk tragikus állapota is sürgeti. Mozsár Gabi tudósítása.
Mit tehet az ember, ha elege van a fogyasztói társadalom mókuskerekéből? Vagy ha kicsúszik a lába alól a talaj, ha elveszíti a munkáját és esélye sincs újat találni? Mit tehet egy ember, akinek nincs pénze, egy olyan társadalomban, ahol a legfőbb – vagy egyetlen? – értékmérővé a pénz vált? Lehet depressziós, szenvedélybeteg, bűnöző, vagy öngyilkos... Vagy kiszáll a mókuskerékből, keres egy olyan közösséget, ahol pénz nélkül is értékelik, és megalkotja a Suskát. Mozsár Gabi írása
Újbuda Önkormányzata kezdeményezésére a Közösségfejlesztők Egyesülete szakmai vezetésével 2008 végén három városrészben: Albertfalván, Gazdagréten és Lágymányoson közösségfejlesztési program indult a XI. kerületben. Célja, hogy a 60 év felettiek megszervezzék saját közösségeiket, maguk mondják meg, mire van szükségük, és megmutassák, hogy tudásukkal, tapasztalatukkal, energiájukkal tudják segíteni egymást, a fiatalokat – az egész lakóközösséget.
Akkor kezdjük az ismétléssel. A hulladékgazdálkodási törvény értelmében új települési hulladéklerakó kizárólag térségi célokra építhető. Nem egy nagy ötlet, de ezt most hagyjuk. A térségi hulladéklerakók telepítési feltételeit az OTrT.* szabályozza. Eredetileg úgy rendelkezett, hogy ezek a (nagykapacitású) lerakók nem jelölhetők ki a települések belterületének 1000 méteres körzetében, valamint a repülőterek 15 km-es övezetén belül. Alig fél év múlva, 2004-ben két nagy tudású parlamenti képviselő kezdeményezte, hogy a „szükségtelenül szigorú” védőövezeteket 500 méterre illetve 13 kilométerre csökkentsék le (ld. KukaBúvár, 2004. nyár). A HuMuSz kezdeményezésére az Alkotmánybíróság (AB) megszüntette a módosítást (ld. KukaBúvár, 2004. ősz). Mivel az AB határozata mindenkire nézve kötelező – itt akár be is fejeződhetett volna. De nem. dr. Kalas György írása.