Komposztálás

Megjelent az új ökotudatos térkép azoknak, akik tovább zöldítenék a mindennapjaikat! A Humusz pedig örömmel támogatja a Beeco kezdeményezést!

A kötelező bevezetés előtt 17 nappal nagy nehezen megszülte a kormány azt a rendeletet, ami a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését szabályozza. Ebben a cikkben összeszedtük, hogy kiket és hol érint a gyűjtés, mi kerülhet az új kukákba, kinek jó ez, és mit tegyen az, aki eddig is komposztált.

A komposzthalmot (komposztáló dobozt, krumplihéjat, kávézaccot, nyesedéket) látva az ember ritkán gondol arra, hogy óriások nyomdokain haladva jutott el idáig, pedig így van, és ebbe már annak is bele kell gondolnia, akit eddig elkerült a humuszgyártási őrület. Az már eddig sem számított mentségnek, ha az embernek nincsen kertje: az elszántabbak akár beltéren is kísérletezhettek gilisztakomposzttal, de az erre alkalmas hulladékot néhol köztéri komposztálókban, közösségi kertekben is le lehet adni.

Bár november közepén még mindig ott tartunk, hogy Magyarországon még a jogszabály sincsen készen az Európai Unióban január elsejétől kötelező kommunális biohulladék begyűjtésének és hasznosításának szabályozására, mi azért elmentünk a Szarvasi Biogázüzembe, hogy megnézzük, a jövőben hogyan lehet majd hasznosítani a lakosságtól begyűjtött organikus szemetet. Termelési riport a telex.hu-ról.

Szédületes sebességgel változott át egy nagyobb bérháznyi murvás parkoló zöld oázissá Budapest közepén. A murvából domb, a konyhai hulladékból tápanyagdús komposzt, a komposztból pedig talaj lett. Mindezekből pedig egy erdőkert vagy más néven zseberdő nőtt ki. Mark Richards a 8. kerületi Auróra Klímakertben mesélte el, hogyan lehetséges ez, és mindenkit arra biztat, hogy vágjon bele.

Újbuda Önkormányzata és az Újbuda Prizma Kft. idén is megszervezi őszi nagytakarítási programját a kerület közterületein, mely idén elsősorban a lehullott avar összegyűjtésére fókuszál. Az intenzív takarítási akcióval párhuzamosan a kerületi lakosok az előző évekhez hasonlóan továbbra is ingyenesen igényelhetnek komposztkereteket és zöldhulladékgyűjtő-zsákokat.

A tavaszi vadvirágos gyepek tarra vágása mellett az ősszel hulló levelek „gondos” eltakarítása az egyik legnagyobb csapás az élővilágra, melyet minden évben elkövetünk kertjeinkben. Ráadásul csupán egy berögzült szokás, hibás szemlélet alapján cselekszünk, amikor magunkhoz ragadjuk a gereblyét és a kukászsákot. Ideje lenne változtatnunk ezen a gyakorlaton és felismernünk, milyen káros hatású mindez kertünk ökoszisztémájára nézve.

Hőmérséklet, csapadékmennyiség, talajminőség, napsütéses órák száma – csupán néhány tényező, melyek alapjaiban befolyásolják egy adott növény túlélési esélyeit. Akinek vannak szobanövényei, esetleg kertjében veteményes és gyümölcsfák találhatók, virágok pompáznak, az nagyon jól tudhatja, mekkora jelentősége van az időjárási körülményeknek a növények szépségére és egészségére, és mennyire nem mindegy, hogy melyik növényt hova helyezi el a területen belül. Azonban az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek megjelenésével e körülmények is átalakulóban vannak. De vajon hogyan alkalmazkodnak ehhez természetes ökoszisztémáink?

Hagyjuk a helyén a lehullott avart a kertben, mert az hihetetlen módon segíti a hasznos rovarok, beporzók, hüllők, madarak, emlősök áttelelését vagy téli táplálékszerzésüket – írja Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze pénteki posztjában egy aktuális Greenpeace-kampányra hivatkozva. „Hozzáteszem, hogy a bokrok és fák tápanyagutánpótlását, illetve a velük szimbiózisban élő talajlakó gombák táplálását is segíti.”

Ha a földigiliszták országot alkotnának, ők lennének a negyedik legnagyobb gabonatermelők, évente mintegy 140 millió tonna élelmet köszönhetünk nekik.