Komposztálás

A Humusz Szövetség a fennállása óta eltelt huszonhat évben folyamatosan gyűjtötte és megosztotta a hulladékszegény és környezettudatos megoldásokkal kapcsolatos jó gyakorlatokat. Szeretnék megmutatni, hogy van olyan létforma, ahol nem a pénz szerepel az első helyen, mégis elégedettek az alternatív utakat választók. Ennek szellemében hirdették meg a Zöld Kalandozások című előadássorozatot is, amelynek keretében hat héten keresztül hívnak meg érdekes és izgalmas témákat felvonultató előadókat. A harmadik Plachi Attila, Kóspallag polgármestere volt, aki saját példájukon keresztül mesélt arról, hogy kistelepülési szinten hogyan lehet a szokásokat zöldíteni.

Ezzel a címmel fordult fordult polgári kezdeményezésben a fővárosi döntéshozókhoz Velázquez Fonseca María Paloma. A kezdeményezés szövegét változtatás nélkül közöljük. Aláírására még 10 napig van lehetőség.

A Szabad Európa riportjából az is kiderül, mennyit számítana a hulladéktermelés szempontjából, ha Magyarország minden háztartása átállna zero waste, azaz hulladékmentes életmódra.

Évente annyi műanyaghulladék kerül hulladéklerakóra, illetve jut ki a környezetbe, hogy a kínai nagy fal jelenleg álló 6000 km hosszú szakaszát újra fel lehetne belőle építeni. És ez is csak az összes felhasznált műanyag 60%-a. A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma, ami a környezetszennyezésen túlmenően az éghajlatváltozást is fokozza a gyártási folyamaton keresztül. A megoldást sokan a bioműanyagokban keresik, azonban ezekből továbbra is nagyon keveset gyártunk, a világ műanyaggyártásának csupán 1%-át teszik ki. A kínálati oldal problémáit fokozza, hogy ezek a lebomlónak mondott műanyagok sokszor csak ipari körülmények között bomlanak le, de más környezetben (pl. óceánokban) nem. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni. A cikk Jurecska Laura írása, a masfelfok.hu-n jelent meg.

Budapesten már 7 köztéri helyen van közösségi komposztáló. Lelkes, civil zöldhulladék-újrahasznosítók gondozzák is a komposztokat. Tapasztalatokról, alapvetésekről és jövőbeli tervekről beszélgettünk a Főkert munkatársával.

A Gaja Környezetvédő Egyesület és az Alcoa Alapítvány támogatásával megvalósított szemléletformáló sorozat utolsó elemeként a Szent Kristóf Ház területén alakítottak ki egy komposztáló rendszert, és tanították meg az intézmény dolgozóit és gondozottjait a helyes komposztálási folyamatokra.

Milyen egyéni előnyünk származik a fenntartható tettekből? Belső indíttatásból vagyunk környezettudatosak, vagy csak a spórolás és az anyagi haszon hajt minket? Az UniCredit Bank és a SteiGen négygenerációs kutatása kiderítette, hogy az egyes korosztályok fenntartható cselekedetei sok esetben nem fenntarthatósági céllal, hanem spórolásból vagy anyagi előnyszerzésből születnek.

„Mindenki számít. Mindenkinek megvan a maga szerepe. Mindenki képes változtatni a dolgokon. Ha összefogunk, együtt meg tudjuk menteni a világot. Minden egyes nap döntések előtt állunk, és csakis rajtunk múlik, hogyan segítik egyéni választásaink, fogyasztási szokásaink a bolygót, és annak élővilágát.”

Vajon mennyire zöldek a hagyományost felváltó lebomló műanyagok? Megfelelő környezetben darabjaikra eshetnek, de az ehhez szükséges technológiáknak is lehetnek káros hatásai. Vegyük sorra, miről is van szó.