Bár november közepén még mindig ott tartunk, hogy Magyarországon még a jogszabály sincsen készen az Európai Unióban január elsejétől kötelező kommunális biohulladék begyűjtésének és hasznosításának szabályozására, mi azért elmentünk a Szarvasi Biogázüzembe, hogy megnézzük, a jövőben hogyan lehet majd hasznosítani a lakosságtól begyűjtött organikus szemetet. Termelési riport a telex.hu-ról.
Január elsején lép életbe az az új magyar hulladékgyűjtési szabályozás, ami kötelezővé teszi, hogy ötven forint betétdíjat számoljanak fel a gyártók az egyszer használatos italosüvegekre. A visszaváltási rendszert a Mol alá tartozó MOHU fogja működtetni. Kedden bemutatták, hogyan fognak kinézni az automaták, ahova az üvegeket kell majd visszavinnünk.
Ferenc pápa 2015-ben, nem sokkal az akkori klímacsúcs előtt adta közre Laudato Si’ kezdetű enciklikáját, amelyben a társadalmi igazságosság kérdéseiről, és elsősorban a klímaváltozás kihívásairól szól, és arra szólítja fel a híveket és az egyházi intézményeket, hogy hagyjanak fel a bolygó kizsákmányolásával.
Sikerrel zárult a ZöldZóna egyedülálló és több szempontból is izgalmas fenntarthatósági videósorozata, a Zöld Kommandó! A projekt keretén belül – a Humusz Szövetséggel karöltve – „megzöldítjük” a már korábban bemutatott, közkedvelt és nagy népszerűségnek örvendő sukorói Molnár Büfét, amelyet a legtöbben ínycsiklandó lángosairól és kürtőskalácsairól ismerhetnek. Három részes videósorozatunkból kiderül, miként járulhat hozzá egy mikrovállalkozás, hogy a mindennapokban a lehető legfenntarthatóbb módon működjön.
Izgalmas ötlettel rukkoltunk elő az idei Európai Hulladékcsökkentési Hétre. Miért is ne szervezhetnénk egy lampionos tanösvény sétát? Összekötjük az újrahasználatot (befőttes üvegekből lampiont készítünk) az edukációval (játékos tanösvény séta a sötétben). Akit pedig a kézműveskedés nem köt le, legyen a vendégünk egy forralt borra vagy teára és beszélgessünk egymással. Ez volt az alapötlet.
Hogyan valósult meg? Read more about Jelentjük, a Tanösvényünk fáklya és lampion megvilágítással is élményt nyújt!
Szédületes sebességgel változott át egy nagyobb bérháznyi murvás parkoló zöld oázissá Budapest közepén. A murvából domb, a konyhai hulladékból tápanyagdús komposzt, a komposztból pedig talaj lett. Mindezekből pedig egy erdőkert vagy más néven zseberdő nőtt ki. Mark Richards a 8. kerületi Auróra Klímakertben mesélte el, hogyan lehetséges ez, és mindenkit arra biztat, hogy vágjon bele.
A hulladék újrahasznosítása kulcsfontosságú szerepet tölt be az elsődleges erőforrások fogyasztásának csökkentésében. 2020-ban az EU-ban termelt hulladék 9%-a volt köthető a háztartásokhoz; a legnagyobb arányok az építkezések (37,5%), valamint a bányászat és kőfejtés (23,4%) esetén fordultak elő.Egy átlagos EU állampolgár 4,8 tonna hulladékot termelt 2020-ban – ennek kb. 40%-át hasznosítottuk újra.
A Parlament szerdán elfogadta álláspontját a csomagolásokra vonatkozó új uniós javaslatokról, amelyek célja a növekvő hulladékmennyiség kezelése, és az újrahasznosítás ösztönzése.
Vajon a függőleges mikroturbinák új megoldást jelenthetnek a helyi vagy közösségi zöld energiatermelésre?
A közösségi napelemfarmoktól a közös tulajdonú szélturbinákig egyre több megoldás születik arra, hogy megújuló energiát vigyünk az otthonunkba. A New World Wind „szélfák” kifejezetten városi környezetre lettek tervezve, ahol akár kisebb helyi közösségeket, vagy családokat is elláthatnak megújuló energiával, adta hírül a Euronews.
A körforgásos gazdaság kulcsfontosságú tényező a hulladékcsökkentésben és a fenntartható jövő megteremtésében. A hagyományos lineáris gazdasági modell, amelyben az erőforrásokat kitermelik, felhasználják, majd kidobják, hozzájárul a világméretű hulladékproblémához. A körforgásos gazdaság azonban egy új megközelítést kínál, amely forradalmasítja a gazdasági folyamatokat, és összekapcsolja a fenntartható erőforrás-felhasználást és a hulladékcsökkentést. De mi is pontosan a körforgásos gazdaság célja, valamint szerepe a hulladék probléma kezelésében, és mik az előnyei?