Kereskedők kényszergyűjtésre ítélve
Módosították a csomagolásról és csomagolási hulladékról
szóló kormányrendeletet, így június 1-től az 500 m2-
nél nagyobb alapterületű üzletek kötelesek visszavenni
a kereskedelmi csomagolást. Ez a pórnép nyelvén – anyagtól
függetlenül – az italféleségek csomagolását és a műanyag bevásárlótáskákat
jelenti.
Ezeket tehát visszavihetjük a boltba is, ami egy rendes, szelektíven gyűjtő állampolgár számára külön fuvar, hiszen a többi hulladékfajtával úgyis a gyűjtőszigeteket látogatja. Azért semmiképpen nem gond, hogy még egy lehetőséget adunk a hulladéknak, hogy ne a lerakókat gazdagítsa, hanem újrahasznosuljon. A jogszabály tiltja a kereskedőknek, hogy pénzt kérjenek a szolgáltatásért, viszont ők fizethetnek nekünk azért, hogy bevigyük a hulladékot.
No, de miért történik mindez? Mert jófejek a kereskedők, gondolnánk először (lásd a Zöld Tesco legújabb kampányát). A válaszért a tavalyi termékdíj törvény módosításig kell visszamennünk. A termékdíj megfizetését úgy kerülhették meg a szennyezők (gyártók és kereskedők), ha gondoskodtak a különféle hulladékfajtákból számukra előírt mennyiségek visszagyűjtéséről és újrahasznosításáról. Jó üzlet ez nekik, mert mentesülnek a borsos adó megfizetése alól, és még a begyűjtött hulladék is szép summát ér a piacon. Ám tavaly a kereskedőknek sikerült kibújniuk a díjfizetési kötelezettség alól, ami a kereskedelmi csomagolásokat illeti, ráterheltek mindent a gyártókra. A mostani rendeletmódosítással a gyártók elérték, hogy legalább a gyűjtők kihelyezése legyen kötelező a kereskedőknek. Szóval, a háttérben megint a lobbi csiki-csuki megy.
Mi, civilek annak örülnénk a legjobban, ha a vásárlás lenne végre szelektív, vagyis a fogyasztó számára fontossá válna, hogy ne az agyoncsomagolt terméket válassza. Ezt a pénztárcája is meghálálná.
Graczka Sylvia
|
Válogatós hulladékkezelő Átadták a kerepesi kezelőközpontot 2010 júliusától fogadja Észak-Kelet Pest megye hulladékát az Ökörtelek-völgyi hulladékkezelő központ, amelynek évi kapacitása 100 tonna. A létesítmény párját ritkítja azzal, hogy a hulladékkezelés „felvilágosult”, a szabályozásnak a gyakorlatban is megfelelő módon folyik majd, azaz a hulladékot előválogatják, és kiszednek belőle mindent, ami még hasznosítható, mielőtt a lerakóra kerül. 61 településen építenek ki szelektív gyűjtőszigeteket és hulladékudvarokat, amelyek segítik a fajtánkénti szétválogatást, és a központba érkező hulladékot is válogatják. Szintén előremutató módszer a szerves hulladékok különválasztása és komposztálása. A műanyag, papír, kombinált italos doboz, textil és fahulladékok energetikai hasznosítása azonban már kevésbé jó pont környezetvédelmi szempontból. Ezeknél is inkább az újrahasznosításra kellene törekedni. Pedagógusok és érdeklődők figyelmébe ajánljuk, hogy a központ oktatási centrumként is szerepet vállal. Kíváncsian várjuk az első tapasztalatokat. |
