Zöld disco

Általában az iskolai zenés- táncos rendezvényeken nagyon sok hulladék keletkezik (eldobható flakonok, tányérok, chipses zacskó, csokis papír). Itt az eldobható műanyag poharak helyett a konyháról kölcsönöztek poharakat, tányérokat, otthonról hozták a büféhez való alapanyagokat, a plakátokat nyomtatott plakátok hátoldalára készítették, és a díszítést is mara- dékokból oldották meg. A projekt megvalósításának részleteiről Tóthné Leiter Júlia technika tanárnőt, a gyerekeket felkészítő pedagógust kérdeztem.

Mi ihletett, ösztönzött Titeket a Zöld disco megvalósítására?

A kolléganőmmel jelentkeztünk a Humusz hulladékos továbbképzésére, ami Túrkevén volt az ősszel. Itt sok olyan dolgot is megtudtunk, amivel korábban esetleg nem találkoztunk. Ebben a discoban, mint általában az iskolai programokban a tanári lelkesedés, ismeretek átadása volt az indító ok. Kolléganőm az osztályfőnöki órákon, én pedig a technika órákon adtuk tovább a tanultakat. A gyerekek megérzik, ha a tanár lelkesedik valamiért, és az rájuk is hatással van. A személyes példamutatás nagyon fontos; nem csak papolok a szelektív gyűjtésről, hanem látják, hogy egy rendezvény után külön zsákba kerül a dobozos üdítő, a papír vagy a műanyag.

Vannak környezetvédelmi, hulladékos programok az iskolában?

 Több hulladékkal kapcsolatos program is volt már nálunk.  2009 márciusában Ökoiskola lettünk. Ekkor, a Föld napján, zöldbe öltöztünk az iskolagyűlésre, és fogadalmat tettek a gyerekek, hogy igyekeznek ennek a szellemében nézni a dolgokat. Részt vettünk például egy falutakarításon a polgárőrökkel, ovisokkal együtt. Az osztályok versenyben álltak, hogy ki vesz részt nagyobb létszámmal ezeken a programokon (szülőket is lehetett hozni.) Egy alsós és egy felsős osztály, akik a legtöbb pontot gyűjtötték egy jutalom délelőttöt kaptak: egy közeli majorba bicikliztünk ki, ahol slambucot főztünk, régi játékokat játszottunk és rájöttek, hogy tv és számítógép nélkül is jól eltelik a nap. Ősszel pedig -szintén a Humusz szervezésében- a Zöld Kör hozta el a Nulla Hulladékos kiállítást. Ez is adott egy lökést. A nevelési munkaközösség őszi bemutató óráján is olyan osztályfőnöki órát láthattunk, ahol a kolléganőm osztálya hulladékos témáról beszélt. Tudomást szereztem a Hülyeség kora c. filmről és az iskolában levetítettük. Ez is nagy hatással volt a gyerekekre, kollégákra. A papírgyűjtés, vasgyűjtés minden ősszel és tavasszal napirenden van a diákönkormányzat szervezésében. Az ősszel elkészítettünk egy olyan tablót ahol az osztályok megtekint- hetik, hogy ki hány fát mentett meg a papírgyűjtéssel. Nagyon hatásos volt. Elkezdtük a tejespoharak kimosását és szelektív gyűjtését.

Mennyi felkészülés kellett a program kidolgozásához, ismeretek összegyűjtéséhez? Menynyi időbe került a program teljes megvalósítása?

A pályázatról a technika órán beszéltem és végül a 7. és 8. osztályból egy vegyes csapat alakult. Néhány délutáni óra eltelt az ötleteléssel, mert nem olyan könnyű a megelőzés ebben a hulladéktermelő világban. Közben a hetedikesek kitalálták ezt a discot, melynek az volt a célja, hogy egy kis bevé- telük legyen minél kevesebb rá- fordítással. A diákönkormány- zat beleegyezett, hogy a szokásos disco most a hetedikeseké legyen. Tudták, hogyan zajlanak ezek az rendezvények. A büféhez csokikat, üdítőket, műanyag poharakat vesznek és szendvicseket csinálnak. Aztán általában éppen visszajön a befektetett pénz és marad sok szemét. Az ötlet az volt, hogy ne kelljen sokat befektetni és kevés szemét keletkezzen. A megvalósítás nem került sok időbe. A lányok elkészítették a figyelemfelkeltő plakátot (egy régi hátuljára, a papírnak két oldala van) és maradék papírokból díszeket gyártottak (a hulladék nem szemét), amit máskor is lehet majd használni. Egy délután elkészült. A szülőket megkérték a sütik elkészítésére. Mindenki vállalt valamit, volt süti, kolbász, uborka, vaj, sajt, kenyér, főtt tojás. (Az egyik korábbi technika órán megnéztünk egy rajzfilmet a nagyüzemi állattartásról. Ennek kapcsán beszéltünk arról, hogy a házi tojás jobb, mert a tartási körülmények emberségesebbek, ezért pl. ilyet hozott, akinél tartanak tyúkot. Amikor ezt a rajzfilmet megmutattam, egyáltalán nem sejtettem, hogy ilyen esetben is hatása lesz.

Mennyibe került így a program? Mivel, min tudtak spórolni?

Az osztálypénzből nem kellett költeni, mert otthonról megoldották. Itt megint el lehetett mondani, hogy lám milyen fontos a helyi termelők, a házi befőzés megbecsülése, mert ezzel pénzt, időt lehet megtakarítani és biztosan tudjuk, hogy mit eszünk meg. A műanyagpoharakat és tányérokat a tálalókonyha eszközeivel helyettesítettük (kölcsönzés, tartós dolgok beszerzése).

Hogy érezték magukat a pályázatban résztvevő gyerekek a program megvalósítása alatt?

A disco jól sikerült, persze legjobban a szervezők érezték magukat, hiszen együtt készültek rá, együtt terveztek, együtt ké- szítették a szendvicseket és a limonádét (van, aki nem is szokott ilyet inni, csak cukros üdítőket). Közösségépítő hatása tagadhatatlan az ilyen dolgoknak. A bevétel arra éppen elég volt, hogy uzsonnás dobozokat vegyenek az osztálynak, és az erdei iskolához is maradt egy kis tartalék.

Milyen tanulsága és visszhangja volt a nullahulladékos Zöld Disconak?

Nem kisebbíteni akarom, de tényleg nem került több időbe és erőfeszítésbe, mint egy nem környezetbarát, hulladéktermelő rendezvény. Sőt, ez sokkal gazdaságosabb, vidámabb, természetesebb, életrevalóbb! A jó példa ragadós, lehet osztálybulira, farsangra, osztálykirándulásra stb. alkalmazni ezt a gyakorlatot. Tagadhatatlanul jó érzés volt mindenkinek a közös munka, a sok nevetés a kéz- zelfogható eredmény (illetve a kézzel nem fogható is, a nem keletkező felesleges szemét), a kis befektetés, a siker. Ezek a gyerekek már megtapasztalták, hogy a legtöbbször nem azon múlik a minőség, hogy menynyibe kerül. S végül nagyon büszkék és boldogok voltunk, hogy egy országos pályázat nyertesei lehettünk. Hihetetlen volt a nyereményözön is. Április végén a srácok, Csanak Balázs, Grezsu Norbert, Pusztai Péter - akik végig kitartottak és megdolgoztak a sikerért - a hetedikesekkel ingyen mehetnek az erdei iskolába. A másik két csapattag az ötletelésben segí- tett, így ők a tárgyi nyereményben részesültek. Ez a siker arra is inspirálta a 8-os fiúkat, Pusztai Petit és Grezsu Norbit, hogy egy másik versenybe is benevezzenek a Víz világnapján. Egyre nehezebb a gyerekeket bevonni versenyekbe, időt és gondolkodást igénylő feladatokba, de amikor ilyen eredményt tudunk felmutatni, könynyebb belátniuk, hogy van értelme és érdekesebb, mint csak bámulni a gépet, vagy a tv-t.

Majoros Éva

Földesi Dóra