Tűzijáték
„Minden, ami a ‘de’ előtt elhangzik, lényegtelen.” – szól az idézet egy népszerű sorozatból. A tűzijátékra különösen igaz a fenti megállapítás. Pompájával és fényeivel képes ámulatba ejteni gyereket és felnőttet, de komoly egészségügyi és környezeti problémákat okoz. A következő cikkben sorra veszem, mi a baj a tűzijátékkal.
Kínai találmány, mint a puskapor – A tűzijáték rövid története
Ha gyerekként vagy felnőttként rajongva szereted a tűzijátékot, nem vagy egyedül. Látványos, színes, és már a megjelenése óta (i.sz. 900 körül) szórakoztatásra is használják. A tűzijáték, ahogy a puskapor is, Kínából származik, ahol már az időszámításunk szerinti első évezredben mesteri szintre fejlesztették a megjelenési formáit.
Európába néhány évszázaddal később, a reneszánsz időszakában került át és pillanatok alatt elterjedt az öreg kontinensen. Magyarországon először 1476-ban láthattak tűzijátékot az emberek, egészen pontosan I. Mátyás király és Beatrix királyné székesfehérvári esküvőjének vendégei. 1686-ban Budavár visszafoglalását is tűzijátékkal ünnepelték. A Szent István-napi tűzijátékot először 1927-ben rendezték meg, és azóta minden évben megtartják. Kivételt csak a második világháború évei, valamint az 1956 és 1966 közötti időszak jelentett.
A második világháború után állami monopóliummá vált, így az évente egy-két alkalommal megrendezett színes eseményt nagy várakozás előzte meg. 1992-től azonban újra lehet privát szervezésű és kivitelezésű tűzijátékot tartani, így az utóbbi évtizedekben kifejezetten elterjedt, hogy kisebb-nagyobb tűzijátékkal ünneplünk.
A tűzijáték azonban nemcsak a szépségről és a szórakoztatásról szól, ma már nem mehetünk el amellett, milyen komoly környezeti hatása van egy-egy, mindössze percekig tartó, látványos eseménynek.
Miből készül a tűzijáték? – Mérgező vegyi anyag koktél az égbolton
A legtöbbünknek fogalma nincs arról, miből készül a tűzijáték, mitől színes, miért robban. Pedig ahhoz, hogy véleményt tudjunk alkotni valamiről, érdemes minél jobban megismerni. Ugyanis nem a tűzijáték vagy az ünneplés kultúrtörténete vitatható, hanem az, amiből a tűzijáték készül, vagy amit okoz.
Mitől színes a tűzijáték?
A tűzijáték színeit a következő fémvegyületek adják:
- vörös: stroncium-nitrát, stroncium-karbonát, stroncium-szulfát
- narancs: kalcium-karbonát, kalcium-szulfát, kalcium-klorid
- sárga: nátrium-nitrát, nátrium-oxalát, kriolit
- zöld: bárium-nitrát, bárium-karbonát, bárium-klorid, bárium-klorát
- kék: réz(II)-klorid, réz(II)-klorid, réz(II)-karbonát, réz(II)-oxid
- lila: réz- és stroncium-vegyületek keveréke
- ezüst: forró magnézium és alumínium
- fehér: égő magnézium, alumínium és titán
A fémvegyületekkel azonban semmire se mennénk, ha nem lenne, ami működésbe hozza őket. A tűzijáték üzemanyaga a puskapor, amely kálium-nitrátot, ként és faszenet tartalmaz. Emellett szükség van erős oxidálószerre is (elsősorban kálium-perklorátot használnak), amelyek magas hőmérsékleten oxigén fejlesztése mellett elbomlanak. Ha ezeket éghető anyagokkal keverik, a folyamat villámgyors és robbanásszerű lesz. A perkolátok azonban mérgező vegyületek, amelyek többek között megzavarhatják a pajzsmirigy működését és valószínűleg rákkeltőek is.
Nem tűnik el! – Mi marad a tűzijáték után?
Elsőre úgy tűnik, a tűzijáték a pillanatok ünnepléséről szól, hiszen a felvillanó fények, hatalmas pukkanások és a füstfelhő elillanása után nem marad belőle semmi. Ez azonban csak illúzió: a tűzijáték alkotórészei hosszú távon velünk maradnak. A nehézfémek vegyületei visszahullanak ránk, a természetes vizekbe és a széljárástól függően a tűzijáték környezetébe is. A perklorátok szennyezik a folyóvizeket, tavakat, de a csapvizet is. Itt érdemes megemlíteni, hogy az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) kutatói 2004 és 2006 között azt vizsgálták, milyen hatással van a tűzijáték a közeli természetes vizek perkrolát-koncentrációjának változására. Volt olyan vizsgálati hely, ahol a július 4-i show után 14 órán belül 1028-szorosára nőtt a perklorát-koncentráció.
A tűzijáték robbanásakor keletkező szén-dioxid mellett sem mehetünk el szó nélkül. Szintén az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) becslése, amely szerint az amerikai függetlenség napján (július 4.) a tűzijátékok miatt annyi szén-dioxid kerül a levegőbe, mintha 2700 hektáron égne fel az erdő.
Meg kell említeni azokat a toxikus aprócska fémeket is, amelyek a tűzijáték felrobbanása után a levegőbe kerülnek. (Lásd a korábbi bekezdésben a tűzijáték színét adó leírást.) Ez tulajdonképpen szálló por, amely a levegőben eloszlatott finom szemcsés szilárd, vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. A 10 mikronnál kisebb részecskék is túljutnak a garaton, a 4 mikron alattiak bejutnak a tüdőbe, de a 2,5 mikronnál kisebbek már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből, így hozzájárulnak légzőszervi és keringéssel kapcsolatos betegségek kialakulásához. A tűzijátékok során a levegőbe kerülnek aprócska méretű szilárd részecskék is, amelyek mérete kisebb 2,5 mikronnál. Londoni kutatók adatai szerint ezek ráadásul sokkal inkább negatív hatással vannak a tüdőre, mint a hétköznapi közlekedés okozta légszennyezés.
A tűzijáték során veszélyes hulladék keletkezik, amelynek kezelése speciális bánásmódot igényel – legyen szó bármilyen nagy vagy kicsit tűzijátékról. A polgári használatra engedélyezett tűzijátékkal – a benne található lőpormaradvány miatt – is ez a helyzet. A megvásárolható tűzijátékokat három osztályba sorolják (F1, F2, F3), amelyek közül az F3 minősítésű csak 18 éves kortól és kizárólag szilveszterkor használható. Minden kategória veszélyes hulladéknak minősül akkor, ha lejárt a szavatossága vagy ha félig elműködött.
A kevesebb, több – Tűzijátékot tudatosan
Kutatók már kísérleteznek a környezetbarát verzióval, amelyik nem tartalmaz nehézfémeket. Másrészt a perklorátok helyett nitrogén-alapú anyagokat használnak, amelyek tisztábban égnek.
A Disney fejlesztéseit tartják előremutatónak, hiszen Disneylandben évente több ezer tűzijátékot tartanak. A vezetőség már az 1990-es években felkeresett kutatókat azért, hogy tisztább tűzijátékot tarthassanak, azóta folyamatosan fejlesztenek és tesztelnek. A Disneynél egyébként az előbbiek mellett bevezették azt is, hogy puskapor helyett sűrített levegőt használnak arra, hogy fellőjék a tűzijátékot. Egyelőre ezek az innovációk még nem terjedtek el széles körben, ezért is fontos, hogy – ha teljesen lemondani nem is tudunk róla, mert ez nem elvárható – legalább csökkentsük a tűzijátékok számát és hosszát a természet és saját magunk védelme érdekében is.
A tűzijáték mellett pedig megannyi lehetőség van arra, hogy közösen ünnepeljünk. A közös tánc, mozgás, ének és zene összefoghatnak akár több ezer főt is. Alig várom, hogy valaki előrukkoljon egy tűzijátékmentes ötlettel, amely széles körben elfogadottá válik. Örömmel adok hírt róla.
Forrás: korforras.hu
