Hogyan lehetünk környezetbarátok a tengerparton?
A nyár egyik, ha nem a legkedveltebb desztinációi a tengerpartok. Az év ezen időszakában kikapcsolódásra vágyó turisták milliói lepik el a szebbnél szebb partokat a világ minden táján. Azonban a turizmus és annak hozadékai negatívan hatnak a környezetünkre, rombolva a tengerpartok ökoszisztémáját. E cikkben szeretnénk útmutatást és tippeket adni a környezetbarát strandoláshoz, amelyek figyelembevételével hozzájárulhatunk a part menti övezetek megóvásához, hogy a jövő nemzedékei is élvezhessék a tengerpartok nyújtotta kikapcsolódást.
Csak a lábnyomainkat hagyjuk magunk után:
Akár íratlan (legtöbb helyen már írott) szabályként is hivatkozhatunk arra, hogy nem hagyunk semmit magunk után egy tengerparti nap után, lábnyomaink kivételével. Az összes szemetet, holmit és élelmiszert kötelességünk elrakni vagy kidobni strandolás után, annak érdekében, hogy meg tudjuk őrizni a part menti övezetek tisztaságát.
Csak fotókat „vigyünk” el magunkkal:
Szerencsénk van, hogy mobiltelefonjaink segítségével szebbnél szebb képeket készíthetünk egy szempillantás alatt. Őrizzük meg a fotókon a tengerparti pillantok emlékét, ahelyett, hogy elvinnénk a homokban talált kagylókat, köveket, tengeri állatokat és növényeket, megzavarva ezzel a helyi ökoszisztémát és vadvilágot.
Ne a part mentén „aludjunk”:
Kevesen tudják, de tény, hogy közvetlenül a part mentén épített magas épületek és beton szállodák blokkolják a homok áramlását, amely hosszabb távon erózióhoz vezet. Megoldás lehet, ha a hoteltulajdonosok felhagynak azzal, hogy a tengerpartokon kezdjenek újabb és újabb szállodafejlesztésekbe, vagy a beruházások részévé teszik, hogy tengerparti védőgátakat építenek a part mentén. Azonban mondani sem kell, hogy egyik opció sem vezet túl nagy valószínűséggel a tengerparti turizmus számottevő visszaszorulásához. Ezért a fenntarthatóság jegyében előnyös, ha úgy döntünk, hogy lehetőleg a parttól messze fekvő, innovatív megoldással épített hotelekben szálljunk meg utazásaink során.
Hagyjuk magunk mögött a pálmafákat:
Annak ellenére, hogy a pálmafa ma már a „beach culture” emblematikus szimbólumává vált, a tengerparti ökoszisztémákra kifejezetten negatív hatással van. A pálmafák egyedül a Maláj-félszigeten és India partjainál őshonosak, mégis a legfelkapottabb üdülőhelyek majdnem mindegyikénél megtalálhatóak Los Angeles-től egészen a francia Riviéráig. Azonban fontos tudni, hogy az üdülőélmény érdekében telepített pálmafák egyáltalán nem támogatják a fenntarthatósági törekvéseket, hiszen rövidke gyökereik nem gátolják meg a homok erózióját, magas a vízigényük és alacsony a szén-dioxid-elnyelő képességük is.
Keressünk olyan üdülőhelyeket, amelyek irányításában a helyiek is részt vesznek:
A tengerpartok és a helyi közösségek kapcsolatát, akulturális viszonyokat egy kívülálló számára nehéz megérteni, ezért gyakori, hogy külföldi cégek által vezetett szállodák gyakran csak rövid ideig tudnak nyereségesen és fenntarthatóan működni a partok mentén. Azonban a helyi lakosoknak sokkal pontosabb ismereteik vannak arról, hogy hogyan működnek sikeresen és környezetbarátan ezek a komplexumok, így fontos, hogy a megoldásaikkal hozzájárulhassanak az üdülőhelyek irányításához. Mi több, helyiek által vezetett turisztikai irodák és szállások kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az idegenforgalomból befolyt jövedelem a helyi gazdaságban maradjon.
Kerüljük el a „túlfejlesztett” helyeket:
A turisztikából befolyt jövedelem pozitívan hat a helyi gazdaság fejlődésére, egészen addig, amíg nem üti fel a fejét az ún. túlturizmus jelensége. Vagyis, amikor egy várost vagy egyéb térséget olyannyira elözönlik a turisták, hogy az már rontja a helyi lakosok életminőségét vagy veszélyezteti a természet értékeit. Ha tehetjük, olyan helyet válasszunk úti célként, amely kevésbé népszerű a turisták körében, egyszerre kerülve el az embertömegeket és szakítva meg a túlfejlesztés ördögi körét.
Cikk és kép forrása: korkorosgazdasag.hu
