Felesleges már most gyűjteni a PET-palackokat, de elmondjuk, januártól hogyan működik a visszaváltás

Mi lesz kötelezően visszaváltandó?

A rendelet így fogalmaz: „a tej és tejalapú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bír”.

Vagyis beletartozik ebbe a kategóriába a PET-palack, a sörösdoboz (ezek jellemzően a nem újrahasználhatók), de akár az italosüvegek (ezek újrahasználhatók) egy része is.

Honnan fogom tudni, hogy pontosan mire vonatkozik?

Hogy a palackok mely része lesz visszaváltható, azt vásárlóként egyszerűen meg tudjuk állapítani majd: amire rákerül majd az erre utaló jelzés (mellesleg új vonalkódot is kap, bár ezt vélhetően kevesebben fogják nézni). A logó valahogy így néz majd ki, ahogyan alul látszik, de a rendelet alapján nem fontos, hogy a jelzés fekete legyen, a lényeg az, hogy a lehető legnagyobb kontrasztban legyen a háttérszínnel.

Az újrahasználható termékek (tehát jellemzően az üvegpalackok) esetében más a jelzés, ez az ábra alsó sorában látszik, és oda ugyan a PET-palackokért és sörösdobozokért adott 50 forint helyett 70 forintot írtak, de ez ebben az esetben csak minta, ezeknél a palackoknál a visszaváltási díjat a gyártó határozhatja meg.

És ha nincs rajta a logó a terméken?

Ha a gyártó lefelejti a visszaváltandó címkét, vagy nem regisztrálja a terméket a MOHU-nál, akkor nem hozhatja majd forgalomba az érintett kategóriába tartozó termékeit. Vagyis például ásványvizet csak visszaváltható csomagolásban tudunk megvásárolni – vagy sehogy.

Mindez azonban csak a 2024. január 1-jétől forgalomba hozott termékekre vonatkozik, ezt megelőzően még logó nélkül kerülnek a boltba ugyanazok a termékek, ráadásul ezek a korábban gyártott termékek 2024. június 30-ig hozhatók forgalomba, tehát simán elképzelhető, hogy a polcon egymás mellett fognak állni a logózott és a régi típusú termékek.

Hogyan fogom visszaváltani? Mi van, ha bedöglenek az automaták?

A rendelet alapján minden legalább 400 négyzetméteres eladóterű élelmiszerbolt köteles visszaváltó automatát üzemeltetni esőtől, széltől védett helyen – praktikusan a bolt nyitvatartási idejében. Ha ezek az automaták meghibásodnak, akkor is biztosítania kell az üzletnek a visszaváltást, ha máshogy nem megy, kézi erővel.

Mi lesz a kisboltokkal?

A kisebb üzletek – vagy nem élelmiszerboltok – önkéntesen csatlakozhatnak a rendszerhez, nekik nem szükséges automatákat sem beszerelniük, azokra a kereskedőkre pedig, akik az érintett termékekből ezernél kevesebbet adnak el egy évben, nem vonatkozik a rendelkezés.

Mi lesz az italautomatákkal? Ott ezernél több palack fogy.

Nem tűnik igazán életszerűnek, hogy minden italautomata mellé kerüljön egy visszaváltó automata, és nem is várja el a rendelet. Tiltani azonban nem tiltja, a hulladékkezelő MOHU pedig egyenesen szorgalmazza, hogy olyan helyekre is telepítsenek automatát, ahol nagy (havi 8-10 ezer darab) az italforgalom, legyen szó benzinkútról vagy akár egy irodaházról.

Csak ott válthatunk vissza egy palackot, ahol vásároltuk?

Nem, az üzleteknek biztosítaniuk kell valamennyi kötelezően visszaváltandó egyutas (tehát nem újratölthető) csomagolás visszaváltását. Természetesen blokkot sem kell bemutatni visszaváltáskor.

Érdemes a gyűjtésre várva, befektetési céllal telepakolni a kamrát üres palackokkal?

Nem, hiszen az érintett – új vonalkóddal, logóval ellátott – csomagolások csak a rendszer indulásával egy időben jelennek majd meg az üzletekben. Márpedig az automaták ezek alapján fogják majd felismerni a visszaváltandó termékeket, a korábban forgalmazottakat nem fogják visszagyűjteni.

És tényleg nem lehet összenyomni őket?

A rendszerbe olyan termékek kerülnek, amelyeket tulajdonságaikkal együtt regisztráltak. Az automaták tehát a minta alapján a csomagolások regisztrált tömegét és formáját azonosítják be, illetve a termékre kerülő vonalkódot olvassák be, ehhez pedig szükség van arra, hogy sértetlen legyen a címke és ne legyen összenyomva a palack.

Na de miért foglalnák így a helyet otthon?

A legnagyobb motivációt a visszaváltásra a palackonkénti 50 forintos díj visszaszerzése jelentheti majd. Igen, jól értettük: minden visszaváltandó csomagolású termék árába bekerül majd az 50 forintos tétel – az, hogy ténylegesen ennyivel drágulnak-e a termékek, nyilván a gyártó és/vagy a bolt döntésétől függ majd, de alighanem áremelkedéssel kell számolnunk.

Az 50 forint annyi is marad?

Az egységnyi díjat egy évre állapítja meg az illetékes miniszter egy rendeletben, ez lesz a kötelezően visszaváltandó palackoknál 2024-re egységenként 50 forint. A következő évit elvileg 2024. szeptember 15-ig tudhatjuk meg majd. Ha mégsem, az inflációt követve indexálják a következő év elejétől.

Vagyis benne van a pakliban a drágulás, a rendelet azonban ezt némileg tompítja: az áremelés alapvetően a koncessziós társaságnak a rendszerhez köthető indokolt költségeit kell, hogy tükrözze.

Készpénz vagy kártya?

Egyik sem, az automatában nem lesz pénz. Egy blokkot/kupont kapunk majd tőle, amelyen szerepel egy összeg, ezt a boltban, de a láncok döntése alapján akár a hálózat más egységeiben is felhasználhatjuk vásárlásra, vagy kérhetjük a kasszában az összeget is. Lehetőség lesz ezenkívül (a MOHU szerint „hamarosan”) arra, hogy egy applikáción keresztül bankszámlára kérjük a visszatérítést, és felajánlhatjuk jótékony célra is a visszajáró összeget. Ezt majd az automaták kommunikációs paneljén választhatjuk ki.

Most is van visszaváltható palack, ez mennyiben más?

A mostani, betétdíjas rendszer az újratölthető (úgynevezett többutas) palackokra vonatkozik, vagyis amit visszaadunk, abba tisztítás után újra beletölthetik jó eséllyel ugyanazt a terméktípust. Az egyutas palackok ezzel szemben nem újratölthetők, azok reciklálás után lehetnek másodlagos nyersanyagok – vagyis az új rendszerrel a szelektív hulladékgyűjtést emelték új szintre.

A betétdíjas rendszer a jövőben is megmarad. Itt az érintett terméket forgalmazó, legalább 200 négyzetméteres üzleteknek továbbra is biztosítaniuk kell a visszavételt – de egy üzlet(lánc) dönthet úgy is, hogy nem forgalmaz betétdíjas termékeket.

Mi tartozik a tej és tejalapú italtermékek közé?

A rendelet tehát nem vonatkozik a tej és tejalapú italtermékek csomagolására. Azzal kapcsolatban, hogy ebbe pontosan mi tartozik bele, egy uniós rendelet listája az irányadó, ebben találunk tejeket, ízesített tejeket, joghurtokat, tejfölöket, tejes szirupokat, sajtot, túrót és állateledeleket is. Nincsenek viszont benne a növényi tejkészítmények, így például egy vegán „tejital” csomagolása már beletartozhat a kötelezően visszaváltandó termékek körébe.

Egy vendéglátóhelyen iszom egy üdítőt, akkor is felszámolják az 50 forintot?

Abban az esetben csak, ha az italt a csomagolással együtt adják el nekem. Ha nem – hanem kitöltik, vagy épp pohárba készíti az automata –, természetesen a visszaváltási díjat sem kell megfizetni.

Brüsszel a hibás?

A betétdíjas rendszerre (DRS – Deposit Return System) való átállást uniós rendelkezés teszi kötelezővé, a részletszabályokat azonban a nemzeti hatóságok határozzák meg. Ilyen például az, mennyit ér egy palack (a rendszert már korábban bevezető Ausztriában 25 eurócent, Szlovákiában pedig 15 eurócent), milyen logó kerül a termékre, és egyáltalán, milyen termékekre vonatkozik. A szlovákoknál például a tej(termékek)en kívül a 15-nél magasabb alkoholfokú szeszes italok és a szörpök csomagolásai sincsenek a kötelezően visszaváltandó körben, a minimális boltméret viszont kisebb a magyarországinál.

A DRS-rel az EU azt szeretné elérni, hogy a PET-palackok visszagyűjtési aránya 2025-re 77, 2029-re pedig 90 százalékos legyen.

Mi történik a palackokkal?

Az automata a PET- és fémpalackokat összetömöríti, az üvegeket pedig összetöri – ezzel nem csak helyet spórol, de azt is megakadályozza, hogy többször visszaváltsák ugyanazt a palackot.

Mi lesz azzal a palackkal, amit nem lehet visszaváltani?

Ahogy eddig: a szelektív hulladékgyűjtőben helyezhetjük el. Ezért ugyan nem jár pénz, de nem is pakolják rá a betétdíjat.

Cikk forrása: hvg.hu