Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 3 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kínai nagy falnál is nagyobb tömegű idén az elektronikus hulladék

  • 2021. október 18.
  • névtelen (nem ellenőrzött)

A gyártók rövid távú érdeke a gyors haszonszerzés. Ezzel ellentétes a fogyasztók hosszú távú érdeke, az életminőség fenntartása, és a Föld megőrzése az emberi lét fennmaradásához.

 A kidobott elektronikus eszközök tömege idén meghaladja az 57 millió tonnát, ami több, mint a kínai nagy falé.

A becslést a kidobott elektromos és elektronikus eszközök globális problémája ellen küzdő nemzetközi szakértői csoport, a WEEE Forum végezte. Hétfői publikációjukban arra is felhívják a figyelmet, hogy a leselejtezett holmi óriási értéket képvisel.

Nagyobb az értéke, mint egyes országok GDP-je

A Világgazdasági Fórum egy 2019-es jelentése alapján a világ elektronikus hulladékának értéke 62,5 milliárd dollár (19 ezer milliárd forint), több, mint számos ország GDP-je.

 

""Egy tonna leselejtezett mobiltelefonban több az arany, mint egy tonna aranyércben.

- mondta Rüdiger Kühr, az ENSZ fenntarthatósági programjának (Sustainable Cycles, SCYCLE) igazgatója.

A mobiltelefonokon kívül - többek között - hűtőszekrények, vízforralók, tévék, elektronikus játékok és sporteszközök alkotják az úgynevezett e-hulladékot.

 

A mérnökök nem gátolják, hanem fokozzák a pazarlást

Az értékes e-hulladékok mennyisége évente kétmillió tonnával nő a világon. A becslések szerint kevesebb mint 20 százalékát gyűjtik össze és hasznosítják újra.

"A mobiltelefonok fejlesztésének üteme például a régebbi készülékek gyorsuló lecseréléséhez vezetett" - mondta Pascal Leroy, a WEEE igazgatója.

 

A gyártók és a fogyasztók saját érdekeikkel mennek szembe

Egyre kevesebb a világon a gazdaságosan kiaknázható félvezető, egyre nehezebben szerezhetők be az elektronikus eszközök gyártásához szükséges ritka és értékes anyagok, illetve a nemesfémek árát is megemeli a növekvő kereslet.

Így az esztelen fogyasztás, a még működő készülékek idő előtti kidobása sem a gyártók, sem a fogyasztók hosszú távú érdekeit nem szolgálja, hiszen ha elfogy a gazdaságosan felhasználható nyersanyag, nem lesz új termék, amit adni-venni lehessen.

 

A fogyasztók léphetnek gyorsabban?

A gyártók rövid távú érdeke a gyors haszonszerzés. Ezzel ellentétes a fogyasztók hosszú távú érdeke, az életminőség fenntartása, és a Föld megőrzése az emberi lét fennmaradásához.

A gazdasági élet szereplőinél ezért hamarabb léphetnek a tudatos fogyasztók, kérdés mikor szélesedik ki mozgalmuk.

A kidobott, de még működőképes készülékek óriási mennyisége mutatja, hogy a fogyasztók sem bánnak megfelelően az e-hulladékkal.

Az Egyesült Királyság háztartásaiban akár 40 millió használaton kívüli készülék lapulhat a Királyi Kémiai Társaság 2019-es tanulmánya szerint. A brit népesség lélekszámához képest ez azt jelenti, hogy három emberből kettőre igaz az állítás.

 

Milyen értékes anyagok rejtőznek eszközeinkben?

Számos értékes és ritka anyag rejtőzik a leselejtezett elektromos eszközökben, melyekre több iparágban is szükség van. Néhány példa:

  • A mobiltelefonokban lévő gallium orvosi hőmérőkben, LED-ekben, napelemekben, távcsövekben alkalmazható.
  • Az arzén tűzijátékhoz és favédő anyagok előállításához kell.
  • Az ezüstöt tükrök, napra sötétedő, úgynevezett reaktív lencsék, érintőképernyőkhöz való antibakteriális textilek és kesztyűk előállításához használják.
  • Az indiumra tranzisztorokhoz, mikrochipekhez, a Forma-1-es autók golyóscsapágyainak bevonatához van szükség.

 

A klímavédelem is szempont

Az e-hulladék gyűjtése és újrafelhasználása az üvegházhatású gázok kibocsátását is csökkenti.

"A fogyasztók a helyes dolgot akarják tenni, de megfelelő tájékoztatásra és könnyen elérhető infrastruktúrára van szükségük, hogy társadalmi normává váljon az e-hulladék gyűjtése és elhelyezése" - magyarázta Leroy.

Szerinte minden tonna elektronikus hulladék újra felhasználásával mintegy két tonna szén-dioxid-kibocsátását akadályozhatjuk meg.

forrás: Euronews