A betétdíjas visszagyűjtés nem elég, a szisztéma felépítése a lényeg
Alapvetően jó koncepció a magyar miniszterelnök február 16-án bejelentett klímavédelmi akciótervének azon eleme, hogy betétdíjas rendszerrel növeljék az érintett hulladékok visszagyűjtési arányát, mondta Borosnyay Zoltán, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója a ZIP Magazin érdeklődésére. A szakmai-piaci szereplőket tömörítő civil szervezet vezetője szerint a rendszer kidolgozottsága is kiemelten fontos szempont lesz.
Február 16-án elhangzott hagyományos évértékelő beszédében konkrét klímavédelmi akciótervet vázolt fel Orbán Viktor miniszterelnök. Amellett, hogy hatékonyabb fellépést, sőt büntetéseket ígért az illegális hulladéklerakást megvalósítókkal szemben, az egyszerhasználatos műanyagcsomagolások visszaszorítását is konkrét kilátásba helyezte. Ennek értelmében Magyarországon hamarosan betiltják az egyszer használatos műanyagok használatát, valamint visszaválthatók lesznek az üveg- és műnyagpalackok, valamint a fémdobozok.
E bejelentésre két nappal később közleményben reagált a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség, a hazai alkoholmentes italgyártók szakmai érdekvédelmi szervezete. Mint írják, tagvállalataikkal együtt támogatnak minden olyan kormányzati kezdeményezést, amely lehetővé teszi a műanyag és alumínium palackok minél nagyobb arányú visszagyűjtését, és azok ismételten italcsomagolásként történő felhasználását. Közleményükben javasolják ezért egy, a kormányzat, az italgyártó vállalatok és a kereskedelmi szektor képviselőiből álló munkacsoport mihamarabbi felállítását, amely közösen határozná meg az italcsomagolások minél nagyobb arányú visszagyűjtését lehetővé tevő rendszer kialakítását.
Az ásványvíz és üdítőitalipar abban a különleges helyzetben van, hogy az elkövetkező években az első teljesen körforgásos, azaz hulladékmentesen működő iparággá váljon, hiszen valamennyi az ágazata által használt csomagolóanyag 100 százalékban újrahasznosítható, azaz alkalmas arra, hogy használat után ismételten italospalackká váljon.
A Szövetség nemrégiben egy 2030-ig szóló fenntarthatósági vállalási rendszert is elfogadott az italcsomagolások minél nagyobb arányú szelektív gyűjtésére, illetve az újrahasznosított műanyag alapanyagok mennyiségének növelésére. Célul tűzték ki, hogy a tagvállalatok által gyártott és forgalmazott PET palackoknál 2025-ig 30 százalékra, 2030-ig pedig 50 százalékra növeljék az újrahasznosított műanyagok felhasználási arányát.
A Szövetség szerint indokolt lenne, hogy egy PET palack újrahasznosító üzem jöjjön létre Magyarországon, amelynek termékeit a hazai cégek ismételten italcsomagolások gyártására tudnának felhasználni. Ehhez kapcsolódóan javasolják az újrahasznosított alapanyagokból készülő csomagolóanyagok térnyerését támogató ösztönzők bevezetését is.
A több, jelentős hazai műanyagipari hulladékot visszagyűjtő és kezelő vállalkozást is tömörítő szakmai-érdekképviseleti civil szervezet, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója, Borosnyay Zoltán szerint a hulladékok visszagyűjtési arányának növelése céljából a betétdíjas rendszerek lapvetően jó megoldást jelentenek, ám nagyon fontosak a részletkérdések is.
-Így például nagyon nem mindegy, hogy pontosan mire vezetnek majd be betétdíjat, illetve hogyan építik fel magát a rendszert - mondta el érdeklődésünkre a HOSZ ügyvezetője. - Fontos hangsúlyozni, hogy önmagában a betétdíjas visszagyűjtés nem elégséges, vegyes gyűjtési megoldásokra van szükség, azaz az érintett anyagáramokra a betétdíj bevezetése mellett továbbra is fent kell tartani a meglévő (be)gyűjtési metódusokat; illetve fontos hangsúlyozni, hogy a rendszer hatékonyságának biztosítása céljából annak kialakításába, s működtetésébe mindenképpen szükséges bevonni a hulladékgazdálkodási piaci szereplőket.
Forrás: MTI/zipmagazin.hu
