A turkáló már rég nem a szegények "kiváltsága"
Az első pillanattól nyereséget termel az egy éve működő Swappis, ez idő alatt több mint 5 tonna ruha ment már át az alapító, Fritzson-Bajdor Tünde kezei között. A siker nem egyedi: szakértők szerint a használt ruhák piaca pár éven belül lehagyhatja a jelenleg egyeduralkodó fast fashiont is.
Svédországból jött az ötlet és a gazdája is: Fritzson-Bajdor Tünde itthon egy éve indította el a Swappis Ruhaforgót, amelynek neve (ejtsd: szvopisz) az angol swap (cserélni) igéből és a svéd loppis, vagyis bolhapiac szóból állt össze. A hazai elődjét az alapító Svédországban már közel 400 négyzetméteren sikerre vitte, olyannyira – meséli –, hogy a mai napig kap üzeneteket korábbi törzsvásárlóitól, milyen jó lenne, ha újranyitna.
Tünde még svéd férje révén 2005-ben költözött az idén világhírűvé vált 16 éves környezetvédő aktivista, Greta Thunberg hazájába, az uppsalai egyetemen végezte el a fenntartható fejlődés mesterképzést. Szakmai gyakorlatát is egy fenntartható divattal foglalkozó tanácsadó és oktatásszervező intézménynél töltötte, így magától értetődő volt, hogy ebbe az irányba indult el. Amikor 2017-ben családjával hazaköltözött, az is egyértelmű volt, hogy kereskedelmi modelljét meghonosítja itthon is.
Second hand Svédországban és itthon
Svédországban nagy kultúrája van a használt ruhának, az adományboltoknak és a bolhapiacoknak is, ahol a kommunikáció erős eleme a fenntarthatóság, és a svédek gyakran szerveznek ruhacseréket. A kint inkább a fiatalok körében népszerű „egyszer használatos” fast fashion ruhák kora kezd lejárni, világszerte egyre többen fordulnak el a pazarló divatfogyasztástól.
„Sok diák és kreatíviparban dolgozó is szereti az alternatívabb, vintage holmikat, mert különleges darabokra lelnek használtan, nem utolsósorban alacsonyabb áron – meséli. Ám amíg itthon sokáig a szegényebbeké volt a turkáló, kint – pénztárcavastagságtól függetlenül – egy tudatos réteg vásárol használt holmikat. A másodkézből származó darabok Magyarországon is már évek óta egyre sikkesebbnek számítanak. Itthon még tartja magát a turkáló elnevezés, pedig pejoratív: nem divatos és a tudatosságot sem adja vissza.
Angolszász területeken a magasabb státuszt jelző second hand, a preloved vagy a preowned kifejezést használják” – mondja Tünde.
Ami még fontosabb különbség, hogy Svédországban helyben gyűjtik be a ruhákat, és számtalan programot és vállalkozást, applikációkat és online felületeket építenek erre, Magyarországon ezzel szemben a használt ruhák szinte egész piacát lefedik az olyan nagy szereplők, mint a Háda, a Humana vagy a Cream. Ráadásul itthon a ruhagyűjtésnek egyáltalán nincs kiépített rendszere és leginkább importból származó ruhák között válogathatunk a használtruha-kereskedésekben – ennek az ökológiai lábnyoma is klasszisokkal nagyobb, mintha hazai gyűjtésből származnának a ruhák.
Hogyan működik a Swappis?
A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok.
Forrás: hvg.hu
Szerző: Dobos Emese