Kína helyett kisebb ázsiai országokba viszik a műanyagszemetet
2018-ben Kína már nem vette át az EU és az USA szennyező, szétválogatatlan plasztikhulladékát újrafeldolgozásra. Ahelyett, hogy ez a helyi újrahasznosító vállalkozások szaporodását vonta volna magával, az Egyesült Államok cégei elkezdték kisebb ázsiai országokba szállítani a hulladékot. De ezek az országok is bekeményítenek.
Kína idén már nem vette át plasztikszemetünket: 2018 elején hatályossá vált a pekingi kormányzat importtilalma a tisztítatlan műanyaghulladékra. Korábban Kína volt a világelső az újrahasznosításra szánt hulladék importálásában. A legnagyobb plasztikszemét-exportőrök az USA, Anglia, Németország, Japán és Mexikó voltak.
A fejletett nyugati világ szemete tavassszal szépen elkezdett tornyosulni a raktárakban és a kikötőkben. A zöldek örültek a kínai vezetés moratóriumának, azt remélve, hogy az lendületet ad az újrahasznosítási arány növelésének.
Csakhogy őszre kiderült, hogy Kína helyére szépen beléptek a kisebb dél-kelet-ázsiai országok, melyek hajlandók átvenni szemetünket.
2018 első félévében az amerikai hulladékexport több mint fele Thaiföldre, Malajziába és Vietnamba irányult, állítja az Amerikai Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva a Greenpeace. 2017-még a szemét 70 százaléka Kínában és Hongkongba ment.
“Amikor az átlagember bedob egy darab műanyagot a szelektív hulladékgyűjtőbe, azt gondolják, hogy azt újrahasznosítják, nem pedig azt, hogy Kínába küldik, vagy újabban Dél-Kelet-Ázsiába, ahol valószínűleg elégetik vagy szeméttelepre helyezik”, mondta John Hocevar, a Greenpeace amerikai szervezetének óceánnal kapcsolatos kampányokért felelős munkatársa a The Guardiannek.
Hocevar arra is rámutatott, a Távol-Keletre küldött szemét gyakran mérgező anyagokat is tartalmaz, ám részletekbe nem bocsátkozott, így nem tudni, milyen anyagokat ért ez alatt. A mérgező műanyagot újrafeloldolgozzák és -többek között- gyerekjátékokba beépítve újra az amerikai piacon köt ki.
Anomáliák: ideiglenes betiltások
Thaiföldön júniusban halott bálnát találtak 80 darab műanyagszatyorral a gyomrában, s az eset újfent felhívta a társadalom figyelmét arra, hogy a tengerek műanyagszennyezése milyen nagy probléma. Miután ellenőrök visszásságokat találtak több hulladék-újrafeldolgozó üzemnél, a helyi hatóságok fontolgatni kezdték, hogy betiltsák-e a szemétimportot.
A nagy szemétdömpingre reagálva Vietnamban májusban be is vezettek egy ideiglenes moratóriumot, mert az ország két kikötőjét túlterhelték a szállítmányok. Júliusban pedig Malajzia vonta vissza a műanyaghulladék egyes kategóriáira a behozatali engedélyt, miután több üzem olyan intenzíven működött, hogy a helyi lakosok panaszt tettek a víz- és légszennyezésről a hatóságoknál.
Bár a világsajtó az év elején azt írta, hogy a kínai tilalom környezetvédelmi indokokkal magyarázták, a The Guardian szerint a közvetlen kiváltó ok valójában az volt, hogy az illetékesek a szemétfeldolgozó üzemekben illegális munkásokat találtak, akiket nem biztonságos munkakörülmények között dolgoztattak.
Szemétszámok
2018-ban az amerikai hulladékexport volumene közel harmadával esett vissza, 949 789 tonnáról 666 780 tonnára.
Kínába 92 százalékkal kevesebb, Hongkongba 77 százalékkal kevesebb hulladék ment, mint 2017-ben.
Thaiföldre 2000 százalékkal több műanyaghulladékot szállítottak amerikai cégek (91 505 tonna), a Malajziába irányuló szállítmányok súlya 273 százalékkal nőtt (157 299 tonnára), a Vietnamba vitt hulladékok volumene 467 százalékkal növekedett (71 220 tonnára).
Törökországba és Dél-Koreába is jelentősen nagyobb mennyiséget szállítottak amerikai cégek.
Forrás: The Guardian/piacesprofit.hu
