Hulladék vagy szemét?
Persze furcsának tűnhet a hulladék és szemét fogalmáról beszélni, de sokszor halljuk ezeket szinonimaként is, illetve két teljesen külön fogalomként is használni. Nézzük meg a kérdést egy kicsit közelebbről!
A hulladéknak több definíciója létezik annak függvényében, hogy milyen kontextusban kívánjuk használni. A legáltalánosabb definíció az Európai Unió Hulladék Keretirányelvéből lett a hazai hulladéktörvénybe átültetve, és így szól:
„bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles;”
A hulladéktörvényben egyébként külön fogalom a szemétre nem került meghatározásra. Első ránézésre elég semmitmondónak tűnik ez a meghatározás, azonban ebből is egy nagyon fontos következtetésre lehet jutni: a hulladék termelője, birtokosa sok esetben maga dönt arról, hogy egy anyagot, tárgyat hulladéknak tekint-e vagy sem. Ebből a szempontból mindegy hogy milyen állapotban, milyen kukába kerül bele a termék, amint bekerül, hulladéknak minősül. De nézzük meg egy másik definíciót!
„Az az anyag (elhasznált termék, maradvány, leválasztott szennyező anyag, szennyezett, kitermelt föld), amely az ember termelő-fogyasztó tevékenysége folyamán keletkezik, és amelyet adott műszaki, gazdasági és társadalmi feltételek mellett tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, illetve nem kíván, és ezért a kezeléséről (a környezet szennyezésének megelőzése érdekében) gondoskodni kell.” [1]
Ez sokkal részletesebb, és figyelembe veszi, hogy a hulladékgazdálkodás függ az adott műszaki, gazdasági és társadalmi feltételektől, azonban továbbra is lineáris rendszerben gondolkodik. Ennek kritikájaként terjedt el az utóbbi időben az ún. körforgásos gazdaság fogalma, amelynek lényege, hogy maximalizálni próbáljuk a kitermelt és legyártott anyagok felhasználhatóságát, és ezzel párhuzamosan minimalizálni a keletkező hulladék mennyiségét. A megnevezés is jól mutatja, hogy a koncepció természet mintájára kíván épülni. A körforgás lehetőségét szem előtt tartva született meg az osztrák közoktatásban használt definíció:
„A hulladék: rosszul hasznosított nyersanyag.” [2]
A hulladékra így nem csak úgy tekinthetünk, mint felesleges, semmire nem jó, hasznosíthatatlan anyagra, hanem mint értékes másodnyersanyagra, amelynek hasznosításával a Föld folyamatosan fogyó elsődleges nyersanyagkészlete kímélhető.
És hol jön képbe a szemét?
Sok helyen a szemét a kommunális (azaz vegyes) hulladék szinonimájaként kezdett el terjedni, szemléletformáló jelleggel. Azaz minden olyan hulladék, amit nem tudunk újrahasználni vagy újrahasznosítani, és ezért a vegyes kukába kerül (vagy illegálisan elhelyezésre) az szemétnek minősül.
Bár valóban segítheti megérteni a lakossággal a szelektív gyűjtés fontosságát, azonban lényeges dolgokat nem vesz figyelembe.
1. Nem mindent lehet újrahasznosítani, így hiába gyűjtjük szelektíven, ugyanúgy elégetésre vagy lerakásra kerül.
2. A szelektív gyűjtés és újrafeldolgozás is jár környezeti terheléssel (szállítás, infrastuktúra kialakítása, mosás, beolvasztás, újragyártás).
Nem véletlen, hogy az anyagában történő újrahasznosítás a hulladékhierarchiának csak a közepén helyezkedik el, és megelőzi mind az újrahasználat, mind a megelőzés.
Szakmai körökben ismert az ún. maradék hulladék (angolul: residual waste) fogalma, ami minden olyan hulladékot magába foglal, ami elégetésre (akár energetikai hasznosítás útján is) vagy lerakásra kerül. Ha úgy vesszük, ez a hivatalos megfelelője a köznyelvben elterjedt szemét fogalmának.
Most akkor melyiket használjam?
Amikor háztartási hulladékunk csökkentéséről van szó, akkor sokszor látunk befőttes üvegbe gyömöszölt szemetet (direkt a szóhasználat), amit x idő alatt sikerült az illetőnek termelni. Nagyon hatásos és természetesen nagyon nagy eredmény, de tudjuk, hogy itt a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége nem látszik, illetve az sem, ami esetleg közvetlenül termelődik. Ezért is szokta maga Bea Johnson is azt hangoztatni, hogy a hulladékmentes életmód a szelektív hulladék mennyiségének csökkentésére is koncentrál, nem csak a vegyes hulladékra.
Valójában a hétköznapok szempontjából mindegy, hogy hulladékot vagy szemetet mondunk, azon a tényen nem változtat, hogy első és legfontosabb a termelődő hulladék/szemét mennyiségének és veszélyességének a radikális csökkentése.
[1] Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I., 2002
[2] Ballabás Gábor, A környezetvédelem Alapjai, 2012
