Hulladékból épült házaké a jövő?

Forrás: organiclifestylemagazine.com

Szemétből épült ház a hulladékhegyek csökkentéséért

Gumiabroncsok, PET-palackok,üvegek, alumínium üdítős dobozok - legtöbbünknek bizonyára nem egy ház építőelemei jutnak ezekről eszünkbe, ám az amerikai Michael Reynolds már a '70-es évek óta többet lát bennük, mint kidobni való szemetet. Olyannyira, hogy szerinte a modern kor végtermékéinek, a lassan lebomló hulladékoknak felhasználása visz közelebb egy természetközelibb élethez. Ennek értelmében dolgozta ki Earthship nevű rendszerét, amelynek részét képezi az újrahasznosított és természetes anyagokból való építkezés, a megújuló energiák használata és a saját termesztésű étel fogyasztása is.

Mint a "radikális fenntartható életmód" élharcosát, sok kritika éri - hiszen évtizedek óta szemben áll a hagyományos, szerinte  nyersanyag-pazarló építőipari megoldásokkal. Számos követője is akad azonban, akik szerint az önfenntartó építészet jelenti az egyetlen választ az egyre fokozódó környezeti kizsákmányolás problémájára, tehát az elmúlt évek mérhetetlen ipari és gazdasági fejlődése következtében keletkezett hulladékhegyeket nem növelni, hanem csökkenteni kívánja.

Könnyen elsajátítható technológia

Reynolds olyan konstrukciót tervezett, amelyet szinte bárki meg tud valósítani, komolyabb építészeti ismeretek nélkül, ám tudása átadásaként folyamatosan, több országban is tart segítőivel szemináriumokat az Earthship rendszeréről. Gyakorlati példaként pedig az amerikai kontinensen, Európában és Afrikában, önkéntesek segítségével felépült több tucat önfenntartó ház áll - a legidősebb közülük már 30 éves, és még mindig tökéletesen funkcionál, felújítás nélkül is.

Hogyan képzeljük el?

A  legmeggyőzőbbnek az tűnik az Earthship rendszerében, hogy a hulladékból épült házak ökológiai lábnyoma - magától értetődően - minimális. Falait használt gumiabroncsok és/vagy műanyag palackok alkotják, készítői pedig kizárólag az adott környezetben megtalálható alapanyagból dolgoznak. A felépült ház ráadásul önálló és önellátó is, nem függ a szolgáltatóktól, energiaigénye kevés. Működése során hasznosítja a nap- és szélenergiát, az esővizet összegyűjti, míg a szürke és a fekete szennyvizet tisztítja, majd visszaforgatja. Érdekesség továbbá, hogy nem csak a ház körül, de a házakban is nagyon sok növényt helyeznek el bizonyos helyiségekben, ahol akár gazdálkodni is lehet így.

A magyar példa, a Pázmándi Mesefalu

Szerencsére már hazánkban is elindult az első kísérlet jellegű program, a Pázmándi Mesefalu Közösség Meseovi kezdeményezése, amelynek alapkőletétele - helyesebben alap gumikerék-letétele - már több mint egy éve megtörtént.

Itt azonban álljunk meg egy percre, és tegyünk egy kis kitérőt. Magyarországon évente 35-40 ezer tonnányi autó gumikerék kerül forgalomba, és mivel környezetterhelő anyagról beszélünk, a kereskedők csak komoly terhek mellett szállíthatják el az égető telepekre. A gumiabroncsok elégetése ugyanakkor semmilyen szempontból sem tekinthető környezetbarát megoldásnak, így mindenki jól jár, ha ez a hulladék más formában kap szerepet.

A Mesefalu programban egyébként is olyan közösségi épületek, házak, lakóhelyek épülnek, amelyek alapanyagai környezetbarátok. Ennek az elköteleződésnek egy következő fokozata az arra való törekvés, hogy a leendő építmények minél több olyan anyagokat tartalmazzanak, amelyek mások számára hulladékot képeznek. Az önfenntartás itt is nagy hangsúlyt kap, mozgalmuk ugyanis "offgrid", vagyis hálózaton kívüli.

Aki követni szeretné, hogy hogyan alakul és valósul meg az első hazai Earthship-ház, illetve hogyan épül a Meseovi és a Mesefalu közösség, az kísérje figyelemmel az Offgrid blogot. A Michael Reynolds és munkássága iránt érdeklődőknek pedig érdemes megnézniük a Garbage Warrior (Hulladék Harcos) című dokumentumfilmet.

 Forrás: ecolounge.hu