Kukaszemle - kidobott élelmiszerek
Végre túlvagyunk a nagybevásárláson, otthon sorakoznak a konyhapulton a megtömött szatyrok. Számoljuk csak meg őket! Minden harmadik úgy, ahogy van, a kukában végzi. A kidobott étel fele elég lenne ahhoz, hogy teljesen megszűnjön bolygónkon az éhezés. Cikkünkben az élelmiszerpazarlás megállítását célzó kezdeményezéseket járjuk körbe.
Ez nem vicc: Magyarországon évente 400 ezer tonna élelmiszer kerül a
lakosság által a szemétbe, míg a többi 1.85 millió tonnától az
élelmiszerláncok “szabadulnak meg”. Az EU összes országában ez a szám
évi 89 millió tonna, ami azt jelenti, hogy fejenként éves szinten
majdnem 180 kiló ételt dobunk ki, és ha így megy tovább, ez a szám
2020-ra megduplázódhat. Cikkünkben az élelmiszerpazarlás megállítását
célzó kezdeményezéseket járjuk körbe.
Ételvonat
Nemrég Ausztriában végeztek egy
felmérést kukatartalom-szinten, és kiderült, hogy a bécsiek által
kidobott ételek egyharmada felbontatlanul, érintetlen csomagolásban
került a szemétbe! Más országokban sem sokkal jobb a helyzet: a britek
évente 6,7 millió tonna ennivalót dobnak ki, amelynek fele még
fogyasztható lenne, a másik felét pedig hasznosítani lehetne például a
mezőgazdaságban, vagy az állattenyésztésben. Amerikában a napi kidobott
ételmennyiség egy 80 ezres stadiont megtöltene. A hazai helyzetet a
Humusz mutatja be érzékletes hasonlattal: ha mindazt az élelmiszert,
amit évente kidobunk, betennénk vasúti szerelvényekbe, a vonat
Hegyeshalomtól Debrecenig érne...
A világon naponta kb.
huszonötezer ember hal éhen, miközben a kidobott élelmiszerek fele
nemcsak ahhoz lenne elegendő, hogy emberek ne pusztuljanak el
éhínségben, hanem ahhoz is, hogy senki ne éhezzen a világon. Bolygónk
évente másfél milliárd tonna szemét származik élelmiszerből, de átvitt
értelemben a kukába megy mindaz a munka, pénz és energia is, amely
ennek a mennyiségnek az előállításához és megvásárlásához kellett.
Egyél a kukából!
Angliában
a Love Food, Hate Waste (kb: Szeresd az ételt, utáld a
pazarlást!)-kampány vállalta, hogy felhívja a figyelmet az esztelen
mértékű ételkidobásra és megmutatja, hogyan lehetnek változtatni a
helyzeten. A kezdeményezés nem csak a fogyasztóknak ad tanácsokat, de
bevonja az élelmiszeripar szereplőit és a vendéglátóipari egységeket is.
Az
Európai Élelmiszerbank Szövetség évente éppen annyi élelmiszert oszt
szét karitatív szervezetek számára, amennyit mi, magyarok - lakosságként
- kidobunk tizenkét hónap alatt. A szervezet magyar tagja, a Magyar
Élelmiszerbank Egyesület “Esélyt az ételnek”-akciója keretében
önkéntesei által gyűjti össze az élelmiszeripar szereplőitől
(hipermarketek, gyárak, feldolgozók) a felesleges, de fogyasztható
ételt, és osztja szét rászorulók között.
A Pet it budapesti
mozgalom (pet = házi kedvenc) mottója: “Helyi kaja cicáknak, kutyáknak,
növényeknek.” A célja, hogy a kezdeményezésben résztvevő éttermek
fogyasztható konyhai hulladéka ne a szemétbe, hanem a környéken élő
háziállatok, kis kedvencek gyomrába kerüljön. Az éttermek precízen
felcímkézett dobozokba teszik a felesleges, de még felhasználható
hulladékot, és
a gazdik számára elérhető hűtőbe helyezik azokat.
Innen már vihető is az étel a regisztrált tagok számára, a dobozokat
pedig elmosogatva visszavárják az étterembe.
Bár nálunk még nincs
ilyen, az Európai Unió több országában létezik úgynevezett ingyenélők
boltja, ahol lejárat közeli, vagy már lejárt, de még fogyasztásra
alkalmas termékeket árulnak az erdeti ár töredékéért. A termékek
mindazok számára elérhetőek, akik igazolni tudják, hogy jövedelmük egy
bizonyos szint alatt van.
Az Egyesült Államokban tavaly indult el
a freegan nevű mozgalom, amelynek tagjai a mások által kidobott
dolgokból élnek. Ételt nem vásárolnak, helyette elkérik a boltoktól,
termelőktől a felesleges, kukába szánt, de még használható, fogyasztható
dolgokat, illetve kiszedik az éttermek, pékségek szeméttárolóiból az
ennivalót.
Ha lejárt, még megeheted!
Lakossági
részről a kidobásra ítélt ételek egy része azért kerül a kukába, mert
lejárt a szavatosságuk. A szavatossági idő jelentésével sokan nincsenek
tisztában, azt gondolják, abban a pillanatban, hogy elérkezik a
termékre nyomtatott időpont, már ki is kell dobni. Ez azonban nem
minden élelmiszer esetében van így. A szavatossági idő sokszor az
üzleteknek szól, hiszen nekik nagyon komoly előírásokat kell betartani a
termékek lejáratát illetően. Szerencsére sok élelmiszerbolt árazza le a
lejárat előtt néhány nappal a termékeit, így ők sokkal kevesebb
szemetet termelnek, nekünk pedig több marad a pénztárcánkban.
Természetesen lejárt tej-, hús- és pékáru esetében jobban oda kell
figyelnünk, de ha ellenőrizzük, hogy pl. az egy napja lejárt (amúgy
agyonhőkezelt) tejföl, vagy joghurt valóban savanyú-e, sokszor
kiderülhet, hogy még pont fogyasztható. A kekszek, édességek, cukor, só
esetében nyugodtak lehetünk jóval a szavatossági idő lejárta után is:
ezek nagyon sokáig elállnak még a kamránkban, ahogy a 10 százaléknál
erősebb alkoholtartalmú italok esetében is, persze bontatlan
állapotban.
Forrás: mno.hu