Rákos-patak összefogás
Az EMLA Egyesület és az Alapítvány a Környezeti Oktatás Támogatására kutató programjának ösztöndíjasai felmérték a Rákos-patak földrajzi értelemben vett vízgyûjtõjén az illegális hulladéklerakókat. A felméréssel párhuzamosan elkészült a terület szennyezés-érzékenységi térképe, amely adja a lehetõséget a lerakók felszámolási sorrendjének meghatározására. Nem volt meglepõ a vizsgálat eredménye, hogy a terület sérülékenysége átlagnál magasabb, hiszen egy meglehetõsen szûk, általában homokos talajú vízgyûjtõrõl van szó. A felmérés eredménye megtalálható a www.emla.hu/rakos internet címen, az érdeklõdõknek a tanulmányt és a honlap anyagát CD-n rendelkezésre bocsátjuk.

A felmérés nyomán a HuMuSz felkérésére megkíséreltük a vízgyûjtõ 10 településén megkezdeni a lerakók felszámolását. Végül 4 helyen, Szadán, Gödöllõn, Isaszegen és Rákoskeresztúron valósult meg a Tájsebészet mintaprogram. A Gödöllõi programot a GATE Zöld Klub szervezte. A mintaprogramról õszi számunkban már röviden beszámoltunk, ezért itt csak a tanulságokra térünk ki.

Szadán beszéltünk a polgármesterrel, aki meglehetõsen bizalmatlanul fogadta a kezdeményezést, de végül a helyi hulladékszállítást végzõ vállalkozóval együtt felajánlották az összegyûjtött szemét elszállítását. A községben jelenleg átalakulóban van a hulladékgazdálkodás, vállalkozót és lerakót váltottak és egy elõválogató, tömörítõ telep beüzemelése van folyamatban. Erõs a gyanú, hogy a régi községi szeméttelep helyén létesülõ válogató a szemét egy részének eltüntetését, elégetését szolgálja. Az illegális lerakókkal kapcsolatosan elmondták, hogy közhasznú munkásaik járõröznek és szedik a szemetet, de az sajnos újratermelõdik. Nagyon féltették a község imázsát a Tájsebészet médiamegjelenésének kapcsán.

Isaszegen nem kellett a polgármesteri hivatallal egyezkedni, látszott, hogy bejáratott módja van a civilek és önkormányzat együttmûködésének.

Rákoskeresztúron a Tájsebészet egybeesett a testület Környezetvédelmi Bizottságának kezdeményezésével, amirõl kezdetben úgy tûnt, pozitív fejlemény. Késõbb kiderült, hogy egyrészt az Önkormányzat egy parki szemétszedést szervez, nem jutnak el a patakig és a nagyobb illegális lerakókig, másrészt -- a helyi hatalmi ellentétek kellõs közepébe csöppenvén -- az általunk megkeresett társadalmi szervezet a parkszépítésre sem kapott meghívást. Pozitív tapasztalat, hogy ez volt az egyetlen helyszínünk, ahol jelentõs felnõtt munkaerõ állt ki a szemétszedésre, a Rákoskert Egyesület. Végül a patakhoz is eljutottak, és fõleg a mederben lévõ hulladék eltávolítását végezték el.

Általános tapasztalatok: A települések vezetése inkább a parkok megtisztítására koncentrál. A felnõtt munkaerõ korlátozott, nehéz mozgósítani õket. Fontos, hogy platformot teremtsünk a helyi szemét kérdések megbeszélésére, ne mélyítsük a konfliktusokat. Fõleg a kisebb településeken okozhat gondot az érdekellentét. A szervezés során -- bármennyire is szeretnénk -- nem lehet figyelmen kívül hagyni a helyi politikai, személyi kérdéseket, mert ez kritikus lehet az akció sikere és a közösség további együttmûködése szempontjából.
Sándor Csaba EMLA Egyesület

Fejlemények Hajdúböszörményben

Az õszi KukaBúvárban beszámoltam a magáról a gyûjtésrõl a Keleti fõcsatorna mentén. Mi történt azóta? A városi önkormányzat Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottságának beszámoltam a végzett munkáról. Eljuttatam az anyagot a Városfejlesztési Irodának, õk majd elkészítik a felszámolás költségkalkulációját. A problémásabb, kubikgödrökben található illegális lerakókról is esett szó, de a jelenlevõ hivatali tisztségviselõ megnyugtatott, hogy a kubikgödrök hamarosan be lesznek temetve, valami pályázati úton nyert pénzbõl. Valamelyest megnyugtató, hogy fásítják a területet, így oda ezután (talán) nem raknak le illegálisan hulladékot. Úgy tûnik, nem hiába kampányoltunk és remélem az elkövetkezendõ akciók is sikeresek lesznek!

Molnár Attila

Mintaszerû program Vágon

A nyugat-magyarországi településen olyan volt a Tájsebészet, amilyennek megálmodtuk. A sikeres kampány minden eleme teljesült, mindenki résztvett a programban, aki számít.

Tagszervezetünk, a gyõri reflex kezdeményezésére a helyi erõk nagy lelkesedéssel beindultak. Pálfi Attiláné, a helyi iskola tanára a gyerekekkel közösen nagy felmérésbe, majd szervezésbe kezdtek. Szerencsére éppen a tanárnõ férje a polgármester, így nem volt nehéz a település vezetését az ügy mellé állítani. A szemétszállítást végzõ vállalkozás, a Rekultív kft. is teljes mellszélességgel beszállt, hatalmas gépekkel, teherautókkal, szakemberekkel jelent meg a takarítás napján. A HuMuSz alelnöke, Kalas György lelkesítõ elõadást tartott a gyerekeknek a kampány kezdetén, így már ismerõsként üdvözölték, amikor a munka megkezdõdött. Rajzpályázatot írtak ki, sõt a kicsiknek aszfaltrajzversenyt is rendeztek a takarítás napján. A plébános úr többször kihirdette a templomban a Tájsebészet jelentõségét!

Ilyen elõkészületek után nem csoda, hogy rengetegen várakoztak azon a bizonyos szombat reggelen a Polgármesteri Hivatal elõtt: gyerekek, felnõttek, közhasznú munkások, helyi vállalkozók. A Rekultív kft. gépekkel esett a Rába töltése mellett éktelenkedõ rettenetes méretû illegális lerakónak, a 30 m3-s konténereket többször is megrakták a nap folyamán, és a 4 km-re lévõ legális lerakóra szállították a szemetet. A cég kb. 800 ezer forintot áldozott ezen a napon a Tájsebészetre. Köszönet érte! A média is szépen képviseltette magát. Sajtótájékoztatón mondta el minden érintett a magáét, kitérve arra is, hogy hosszú távon milyen esélye van a teljes rendcsinálásnak. Öröm volt nézni, ahogy a gyerekek nyilatkoztak TV-nek, rádiónak!

600 m3 hulladékot hordtak el aznap a település környékérõl, így kb. 95%-ban mentesítették a területet az illegális lerakóktól. A képviselõ testület azóta elfogadott egy rendeletet az illegálisan szemetelõk büntetésére. Tényleg mintaszerû volt a mintaprogram Vágon.

Szilágyi László