Hírek téma szerint
A Kosár Magazin nagyszerû cikket közölt a vevõcsalogató akciókról. A cikk rövid verziója elérhetõ a Kosár Magazin honlapján.
Egy másik cikkben összehasonlítják a mosószereket - érdekes eredményre jutnak! Ajánlom mindkét cikket a tudatosodni vágyó fogyasztóknak!
Törvénysértõnek találta Budapest tavaly nyáron módosított hulladékgazdálkodási rendeletét a fõvárosi közigazgatási hivatal - tájékoztatta a Népszabadságot közleményében a jogszabály ellen kifogást emelt A.S.A. Magyarország Környezetvédelmi Kft.
A környezetvédelmi tárca kiadta a Hazánk környezeti állapota 2005 címû könyvet. "A környezeti adatok gyûjtése elsõrendû fontosságú a sikeres környezetvédelmi igazgatás szempontjából" - szögezi le rögtön az elõszó, és ezzel nem gyõzünk egyetérteni, sõt "az állampolgár is kíváncsi arra, milyen minõségû környezetben él", de hát ezt mondjuk mi is évek óta! Ezek után a hulladékgazdálkodásról szóló rész olyan mértékben kiábrándító és felháborító, hogy kénytelenek vagyunk vele bõvebben foglalkozni. A hulladékforradalomra kihegyezett retorika most "becsült" és elhallgatott adatokkal lett alátámasztva.Pályázatunkkal a növekvõ hulladékmennyiségek által okozott gondokra igyekeztünk felhívni a figyelmet, továbbá arra, hogy a problémát nem utólag kell orvosolni, hanem lehetõleg elébe kell menni. Ezért a gyakorlatban is könnyen megvalósítható ötleteket vártunk a gyerekektõl arra, hogyan lehet megelõzni a hulladék képzõdését mai, fogyasztói világunkban?
Szavazásunk eredménye.
630 olvasóink mintegy harmada eddig se vett, másik harmada vesz és szelektálja (ha van hova).
Az ábrát nagyban is közöljük.
A Dorogi Környezetvédelmi Egyesület (tagszervezetünk) ismét megjelentette Zöld Sorok c. kiadványát. A tartalomból:
- Valótlanságok közlésére akarja rávenni a Zöld Sorokat az égetõ?
- Tisztább lesz a Dunába juttatott szennyvíz az új technológiától
- Mi zöldszemmel fontos
- Ismét rózsaszínût füstölt az égetõ kéménye
A Környezetvédelem c. lap 2005 decemberi számában jelent meg Lukács Bence tollából az alábbi HuMuSz álláspont:
Magyarországon 2003-ban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) becslései szerint 130 ezer tonnát meghaladó mennyiségû elektronikai hulladék (HEEB) keletkezett - ami 12,85 kg/fõ/év fajlagos mennyiséget jelent -, s körülbelül 300 ezer tonnára tehetõ az elfekvõ, használatból kikerült, de egyelõre ki nem dobott berendezések mennyisége. A felmérések szerint a keletkezõ hulladék 2/3-a lakossági eredetû, a hulladék tömegének növekedési üteme különbözõ szakmai becslések alapján évi 4-8%-ra tehetõ - amely a kommunális hulladék mennyiségének elõrejelzett rátáját többszörösen meghaladja.
Egy egész településrészt, 140 ember lakhelyét nyilvánította a Holcim Hungária Rt. „frissen szántott"-nak. A cég a Nyergesújfalura tervezett hulladékégetõ-cementgyárának érdekében a Környezetvédelmi Felügyelõségnek küldött válaszában állította a fentieket, mely késõbb - a vállalat szerencsétlenségére - a Felügyelõségi Határozat része lett.
A helyi civil szervezetek 2006. január 26-án 11 órakor országos sajtótájékoztatót szerveznek a „frissen szántott"-nak nyilvánított Tát-Depó településrészen!
Míg Magyarországon egymás után siratjuk el az utolsó környezetet kímélõ csomagoló-anyagokat, addig innen sok ezer kilométerre Kelet-Afrika egy kis országában az általános hulladék-megelõzés, hulladék újrahasznosítás a mindennapok része. Eddigi tapasztalataim alapján a harmadik világ egyet jelentett a végeláthatatlan szeméthalmokkal. Különösen szembeötlõ ez a „fejlett világra” csak a közelmúltban nyitó országokban, ahol a lakosság nem tud mit kezdeni a ráömlõ filléres termékek csomagolóanyagaival. Nyilván sokkal hamarabb érték el például a kis dél-kelet ázsiai falvakat a dobozos és mûanyag palackos italok, sokszorosan becsomagolt snackek, édességek és egyéb „modern” termékek, mint a „fejlett hulladékgazdálkodás” vagy az efféle termékeket elutasító szemlélet.
Simon Gergely (Levegõ Munkacsoport) riportja.
Négyszáz vagonnyi bûzlõ tevebõrt, több ezer tonna állati hulladékot, valamint több település szennyvizét szállították éveken keresztül az osztrák határ közelében fekvõ Peresztegre. A Sopron megyei település végre fellélegezhet, az év végén az összes szeméttelepet bezárták, az agyagbányába zárt hulladékot pedig szigorúan õrzik. A helyiek mégis aggódnak amiatt, hogy a falu végén bomló tetemek nedvei beleszivárognak a talajvízbe.