Energiapark az ipari parkban? Itt építenék meg az osztrákok a hulladékégetőt

A Szentgotthárd mellett megépítendő erőmű megvalósításának tervét tavaly nyár óta kíséri hazai és nemzetközi tiltakozás. A határ közelében, a nemzeti parkokkal övezett térségben élők attól félnek, hogy az erőműből származó mérges gázokat és gőzöket feléjük tereli majd a szél. Ez egészségügyi kockázatot és környezetrombolást jelenthet, és minden bizonnyal ellehetetlenülne Szentgotthárd új wellnessfürdője és turisztikai projektje.

Az erőmű a közös ipari park osztrák oldalán épülne. Ez lényegesen távolabb van a hozzá legközelebb eső, mintegy két kilométerre lévő ausztriai településtől - Heiligenkreuz községtől -, Szentgotthárd lakóházaitól azonban csak mintegy kétszáz méterre van.

Az 1997-ben épült ipari centrum szentgotthárdi részén az első nagyberuházás az Opel- gyár épülete volt, míg a másik oldalon a Lyocell Lenzing cellulózfeldolgozó vállalkozás. Azóta is folyamatos az érdeklődés a park iránt, ami érthető: infrastruktúrája teljes, iparvágánnyal és megfelelő logisztikai háttérrel rendelkezik, fekvése szerencsés, Budapesttől 280, Bécstől 160, Trieszttől 360 kilométerre van. Területe 145 hektár. Eddig 85 hektáron létesítettek vállalkozásokat, további ipartelepítésre mintegy 35 hektár áll rendelkezésre. Ennek ára négyzetméterenként 12 euró, ami olcsónak számít. A magyar oldalon jelenleg 31 - hazai, német, holland, spanyol és amerikai tulajdonú - cég működik 1700 munkavállalóval.

A szentgottrhárd-heiligenkreuzi ipari park tulajdonosi szerkezetében az osztrák részarány elsöprő: 90,9 százalék. Fő tulajdonos az eisenstadti WIBAG Infrastruktor Kft. 89,5 százalékkal. A magyar részarány csupán 9,1 százalékos, ebből Szentgotthárd önkormányzatának 8,4 százaléka van. Ezzel együtt is - többek szerint - a magyar fél jelentősen befolyásolja a döntéseket.

- A magyar oldalon eddig 255 milliárd forintot fektettek be, a tavalyi árbevétel 131 milliárd forint volt - mondta Takács József, a park egyik ügyvezetője, aki a magyar oldali tevékenységért felelős. Ottjártunkkor éppen egy spanyol befektetővel tárgyalt. A külföldi cég most kezdi el építeni 1500 négyzetméteres csarnokát, ahol porkohászati tevékenységet végeznek majd.

Az osztrák oldalon hét-nyolc vállalkozás működik. Josef Leopold, az osztrák fél részéről delegált igazgató elmondta: az ausztriai oldalra olyan üzemek települhetnek, amelyek rendelkeznek az ipari tevékenység gyakorlásához szükséges jogosítvánnyal, valamint teljesítik Ausztria és az Európai Unió valamennyi építésügyi, iparengedélyezési, munka-, tűz-, környezetvédelmi és más előírásait.

Josef Leopold tájékoztatásából kitűnt: a vitatott - kommunális hulladék elégetésével működő - erőmű megépítésére azért is szükség lenne, mert egy bioetanol gyártásával foglalkozó cég szeretne betelepülni az ipari parkba. E tevékenységnek pedig igen magas a termikus- és elektromosenergia-igénye. Az osztrák ügyvezető közölte: már megkezdődtek a tárgyalások a bioetanol-gyártó vállalkozás vezetőivel.

- Van-e tiltó rendelkezés a betelepülést illetően? - kérdeztük Takács Józsefet.

- A magyar fél társasági iratai erre vonatkozó korlátozást nem tartalmaznak, a helyi építési szabályzat is tág lehetőséget biztosít a betelepülni szándékozók számára, ám előírás, hogy be kell tartani a szabályokat, köztük a levegő, a víz és a talaj védelmére vonatkozókat - fogalmazott az igazgató.

Kérdés azonban: meg lehet-e ma állapítani, hogy a tervezett osztrák erőmű megfelel-e a feltételeknek, például nem szenynyezi-e a környezetet? Az osztrákok szerint már megállapítható, hogy a létesítmény nem okoz majd környezeti problémát, mivel a legmodernebb szűrő technológiával lesz felszerelve. Ezzel szemben a szentgotthárdi, szlovén és osztrák zöldek is úgy vélik: lehet egészségkárosító hatása az erőműnek. Viniczay Tibor szentgotthárdi polgármester ezért is szorgalmazza, hogy a 100 méter magas kéményű létesítményt ne a város határában, hanem onnan mintegy ötven kilométerrel távolabb, osztrák területen építsék meg.

A park osztrák oldalán jelenleg két erőmű üzemel. Az elsőt a már említett Lyocell ellátására még 1997-ben építették. Egy biomassza-erőművet tavaly létesítettek, és jelenleg is épül egy biogázerőmű. A negyedik lenne a kommunálishulladék-égető. Szakértők szerint a fejlesztések arra utalnak, hogy valójában energiaparkot szeretnének létrehozni az osztrák oldalon, ennek legnagyobb egysége lenne a hulladékégető, amely 50 megawatt hőt és óránként 13 ezer kilowatt áramot állítana elő.

Kérdés, hogy az ipari parkban működő és majdan betelepülő cégeknek szükségük lesz-e a hulladékégető által termelt energiára.

- Minden vállalkozás abban érdekelt, hogy olcsó energiához jusson, de nem minden áron - mondta Légrádi Edit, az ipari park magyar oldalán lévő legnagyobb cég, az Opel-gyár szóvivője.

Véleményét osztja Szentgotthárd polgármestere is.