Hírek téma szerint
A Humusz Szövetség több környezetvédelmi civil szervezet és szakértő által összeállított állásfoglalással kívánja felhívni a figyelmet az italcsomagolásokkal kapcsolatos hazai szabályozás hiányosságaira, továbbá szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene az újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni.
2021. év elején az Országgyűlés megszavazta azt a törvénycsomagot, amelynek értelmében 2023 júliusától kötelező az egyutas italcsomagolások (PET, alumínium, üveg) visszaváltása. Ezeknek az egyébként eldobható, egyszer használatos csomagolásoknak a kötelező visszaváltása magasabb arányú újrahasznosítást tesz lehetővé. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi években a piacról egyre inkább kiszorulnak a többször használható betétdíjas, visszaváltható italcsomagolások, amelyekkel a törvénycsomag jelenleg nem foglalkozik. Kijelenthetjük, hogy az elfogadott törvény nem elég ambiciózus, és nem veszi figyelembe a hulladékhierarchiát. Különösen sajnálatos, hogy a törvény elfogadását valódi társadalmi konzultáció nem előzte meg, a kormány kizárólag az iparági és kereskedelmi szereplőkkel egyeztetett, és a kapcsolódó online közvélemény-kutatásban az újratölthető csomagolásokról kérdést sem tettek fel. A kormányzati kommunikáció kerülte a hulladékkeletkezés megelőzésének még a gondolatát is, kizárólag a visszagyűjtés hatékonyságának és az újrahasznosítás arányának növeléséről beszéltek. A Humusz Szövetség több környezetvédelmi civil szervezet és szakértő által összeállított állásfoglalással kívánja felhívni a figyelmet a tervezett rendszer hiányosságaira, és szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene a régről ismert, újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni.
Még csak most kezdjük igazán megérteni, pontosan milyen hatással van a természetre az az elképesztő műanyagszennyezés, amivel sújtjuk a bolygót. Most például egy friss kutatás során a sirályok által lerakott tojásokban is találtak műanyagszármazékokat, ami azt jelenti, hogy az állat szervezetében tartósan jelen lehet a műanyag.
Tudta, hogy egy átlagos európai polgár évente 4,8 tonna hulladékot termel, melynek a jelentős része műanyagból készült csomagolóanyag? Hazánkban sem sokkal jobb a helyzet, Magyarországon csak műanyag csomagolásból 30,5 kg hulladék jut egy főre évente, és ennek csupán 27,5%-át dolgozzák fel újra.[1] A most induló Műanyagmentes Július erre a problémára hívja fel a figyelmet, és a kihíváshoz való csatlakozással mi magunk is tehetünk azért, hogy minél kevesebb műanyag kerüljön be a mindennapi használatba.
A Humusz Szövetség ingyenes 18 órás képzést indít általános iskolai (felső tagozat) és középiskolai tanárok, környezeti nevelők, ifjúsági vezetők számára. 2021 nyarán két turnusban várjuk az aktivitást vállaló érdeklődőket.
Elkészült a szervezet közhasznúsági jelentése, amelyet honlapunkon is megosztottunk. A Humusz szakmai tevékenysége mellett azt is látni, hogy miből gazdálkodott a szervezet 2020-ben. Összefoglalónkat olvashatjátok.
A Válts irányt! projekt keretében a Magyar Közlekedési Klub a Levegő Munkacsoport közreműködésével június 16-án 18.00 órától Levegő Klubot szervez. Az esemény Zoom-on lesz elérhető, témája pedig a zöldre festés és annak számos aspektusa (a cégek és a kormányzat zöldre festése, ehhez kapcsolódóan pedig az emberek lehetősége, választása). Az kerekasztal-beszélgetésen a Humusz Szövetség elnöke, Urbán Csilla is részt vesz.
Az alábbi, európai szintű követelések megfogalmazásával azt szeretnénk elérni, hogy a döntéshozók bátor politikával és jogszabályokkal támogassák az újrahasználati rendszereket.
Olyan önkormányzatot képvisel, amely támogatja az újrahasználatot és törekszik a hulladékmentességre? Csatlakozzon más önkormányzatokhoz, és követeljék együtt az uniós szinten dolgozó döntéshozók és a vállalatok támogatását.
Nyílt levél, amely támogató önkormányzatok aláírására vár.
Idén június 8-ra esik a magyar túlfogyasztás napja. Ez arra utal, hogy ha a bolygón mindenki úgy élne, mint a hazai háztartások, akkor kevesebb, mint fél év alatt elfogynának a Föld egy évre szánt erőforrásai.
A fűnyírás és locsolás terhei alól megváltást hozó műpázsitok egyre élethűbb alternatívát jelentnek, és a kereslet láthatóan Magyarországon is erősen felfutott az utóbbi időben, a nálunk fejlettebb piacokon azonban már azon gondolkodnak, hogy a környezeti terhelésük miatt egyenesen be kellene tiltani a használatukat.
Egyre egyértelműbb, hogy a jelenlegi, lineáris gazdasági modell fenntarthatatlan. Az EU számos olyan intézkedést fogadott el, amely ösztönzi az átállást a fenntarthatóbb, körforgásos gazdasági modellre. Ennek egyik fontos elve a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálása, sőt, a hulladékmentes, azaz a ’zero waste’ életmód. Mi a körforgásos gazdaság lényege, mi szükséges ahhoz, hogy az EU országai mielőbb erre a modellre váltsanak, és mit tehetünk mi magunk hulladékunk minimalizálásáért – ilyen kérdésekről beszélgettünk nemrégiben Bauer Zsolttal a Climate Reality Projecttől, Horváth Bálinttal, a Holland Nagykövetség szakértőjével és Tóth Andi bloggerrel.
A zero waste, vagyis a hulladékmentes életmód, amelynek követői a csomagolásmentes hétköznapokat tűzték ki célul, hazánkban is egyre népszerűbb. Rezes Judit is így próbálja élni a mindennapokat, sőt a Jászai Mari-díjas színésznő az Indexnek elárulta, hogy már gyerekként is vonzotta ez a fajta életszemlélet.
A Humusz oktatási programvezetője ezúttal a Lábnyomaink podcastban szerepelt.
Néhány nap alatt 257 köbméter hulladékot szedett ki a Szamosból a vízügy hulladékmentesítő géplánca, az áradó Szamos a romániai vízgyűjtőről sodorta magával a szennyezést – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője az M1 aktuális csatornán.
A térképhez az Állami Ökológiai Felügyelőség a nemzeti űrközpont segítségével méri fel a műanyagszennyezés gócpontjait a Kárpátaljai folyók teljes hosszán – írja a Mukachevo.net alapján a Kárpáthír.com.
Milyen lenne az ideális italcsomagolás? Számos termékről állítják a reklámok, hogy a csomagolóanyaga zöldebb, mint a másé. Sok gyártó az alumínium dobozra esküszik, hangsúlyozva annak végtelen újrahasznosíthatóságát. Más cégek az újrahasznosított alapanyagok arányának növelésével csábítanák magukhoz a környezettudatos fogyasztókat, sőt már a papírcsomagolást is zöld alternatívaként hirdetik. A hagyományos zöld megoldást, az újratöltést viszont a nagy cégek próbálják lehúzni azzal az indokkal, hogy a szállítás és a mosás energia- és vízigényes. Ebben a cikkben különböző vizsgálatokat és életciklus-elemzéseket vetünk össze, hogy kicsit rendet vágjunk a sok állítás között. Simon Gergely környezetkémikus írása.
Az életterünk megóvásáért – a felhalmozódó hulladékok negatív hatásainak csökkentése, megelőzése érdekében – fokozott intézkedésekre van szükség. Ezt szolgálja a környezetünkre és az emberi egészségre kiemelten veszélyes egyszer használatos műanyagok felhasználásának, az azokból keletkező hulladék mennyiségének a visszaszorítása, valamint a fenntartható, újrahasznosítható termékek alkalmazásának előtérbe helyezése, amit környezetvédelmi termékdíj is igyekszik ösztönözni.
Permakultúra, komposztvécé, kaszálás. Ezek az alapszavak, amelyek azt a huszonhét éves férfit jellemzik, aki inkább fogta magát, és kiköltözött egy tanyára, mert elege volt abból, amit a fővárosban tapasztalt. Az Index stábja egy önfenntartó kisgazdaságban járt.
A Hawaii körüli vizek élővilágára súlyos fenyegetést jelentő és a partokat a beléjük gabalyodott állatok tetemeivel beterítő „szellemhálók” eredetének felkutatásába kezdtek helyi szakemberek.
Az adománygyűjtésbe nagy reményekkel vágtunk bele, és az eredmények már az első pár nap után is lelkesítőek!
A ruhakészítéssel egy időben született a ruhák átalakítása, újragondolása is. Régebben azért volt ez fontos, mert nem tudtunk mindig új ruhadarabot készíttetni vagy venni. Ma pedig elsősorban a környezettudatosság, a fenntarthatóság motivál bennünket. Az országos Reduce, Reuse and Recycle fenntartható divattervező pályázat kapcsán 15 olyan magyar alkotót mutat be Mengyán Eszter legújabb blogbejegyzése.
A Jelenlét Program keretében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fenntartható társadalmi célú vállalkozásokat működtet, melyek legfontosabb célja, hogy a perifériára szorult embereket integrálja az értékteremtő munka világába. A program válságálló, hazai munkahelyeket hoz létre és sikeres termékeket juttat a piacra.
A 10 éves pécsi EccPecc gyerekzenekar fontos küldetésének tartja, hogy a gyermekek látó- és hallókörébe vonzza a környezettudatos látásmódot, a "zöld" életformát. Ennek szellemében több "ökodalt" is alkottak már. Ezúttal a zenekar énekesnőjének, Horváth Genovévának két nemrég megjelent saját dalát szeretnénk megosztani, melyeket zenésztársával, Szalai Bencével ad elő - amíg a pandémia nem engedi, hogy élőben, az EccPecc zenekarral játszhassák el azokat a gyerekeknek és szüleiknek.
Május 20-áig van lehetőség rendelkezni az SZJA 1% felajánlásról. A Humusz közhasznú civil szervezetként jogosult 1% fogadására, így hálásan megköszönjük, ha minket támogatsz!