Hírek téma szerint
Új kampányvideóval jelentkezik a Greenpeace Magyarország, melynek szövegét Fluor Tomi mondta fel. A kampány a cégvezetőket szólítja meg, hogy vállaljanak ők is szerepet a világszintű műanyagválság megoldásában. A probléma mára akkora, hogy a piac nem háríthatja tovább a fogyasztókra a felelősséget: a cégek feladata, hogy a fogyasztók számára fenntartható megoldásokat tegyenek elérhetővé, és visszaszorítsák az eldobható műanyagokat, méghozzá minél előbb.
A környezetvédelmi szervezet jelentése szerint a kozmetikumok nagy része, 664 termékből 502 tartalmaz mikroműanyagot.
Az űrszemét eltávolítására létrehozott eszközt is pályára állított a március 22-én útnak indult Szojuz űrhajó.
A műanyagokról való vélemények mindig is megoszlóak voltak, és lesznek is. Természetesen nem minden rossz, ami műanyagból készült, azonban van pár dolog, amit érdemes tisztázni velük kapcsolatban. Például hogy hogyan érdemes szelektíven gyűjteni és mikor is éri meg, de azt sem árt, ha tudjuk, hogy a „bioműanyagok” milyen veszélyt rejtenek magukban, és még pár visszatérő kérdést is tisztázunk. Lássuk hát a tényeket és tévhiteket.
Panyi Zita kutyatréner, terápiáskutya-kiképző és állatorvosi asszisztens hazánkban az elsők között indította el saját állat és ember közti kommunikációs programját, melynek sok éves gyakorlati tapasztalatait azóta is a harmonikus kutya-gazdi viszony kialakításának szenteli. Soron következő cikkünkben Zita megosztja velünk gondolatait arról, városi környezetben hogyan is kivitelezhető a környezettudatos állattartás.
Nem kell már sokat várniuk a Bikás park közelében élőknek, hiszen hamarosan ők is élvezhetik a március 22-én nyíló csomagolásmentes kisbolt, a Lemérem nyújtotta zero waste vásárlás lehetőségeit.
Kollektív szemétszedést szervez a húsvéti hosszú hétvége első napjára Balatonszemesen egy gimnazista lány, akinek már a neve hallatán a természetre és a közelgő nyárra vagyunk hajlamosak asszociálni. Rózsa Virág nap mint nap magányos természetvédő küzdelmet folytat a koronavírus-járvány idején is, és gumikesztyűt húzva, zsákokkal felszerelkezve járja Balatonszemes partvidékét, hogy a tó környékének látképét a nyári szezonban ne a nemtörődöm emberek által eldobált szeméthalmok jellemezzék. Sajnos akad dolga bőven.
Egy friss kutatás szerint a járvány felfutásával egyre több maszkot dobunk el – percenként 3 milliót.
A műanyagok alapanyagainak kitermelése, a gyártás, a használat, valamint a hulladékként való kezelése nem csak környezeti problémákat vet fel. A folyamat minden lépése komoly egészségügyi kockázatokat rejt. A műanyagokkal való mindennapos, szoros kapcsolatunkkal saját magunk és utódaink bőrét visszük a vásárra. Néhány alapvető információt érdemes tudni erről a mérgező kapcsolatról azért, hogy szokásainkon változtatni tudjunk. Saját magunk és környezetünk egészségének érdekében.
Az elemzés a hazai hulladékhelyzetet mutatja be nemzetközi összevetésben. A hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúra az európai uniós támogatásoknak köszönhetően sokat fejlődött, mégis a hulladékkérdés környezetbarát, mai divatos szóval élve fenntartható kezelésétől még távol állunk. Milyen okok állnak ennek hátterében?
A műanyaghasználattal minden rendben, az újrahasznosítás mindent megold? Messze nem így van. Az egyszerhasználatos kultúra rendkívül energia- és nyersanyag-pazarló, ráadásul a gyerekjátékokban, konyhai eszközökben felhasznált újrahasznosított műanyagok számos már betiltott kockázatos anyagot tartalmazhatnak. Simon Gergely környezetkémikus írása.
A műanyagmentes július és a zöld mozgalmak hasonló környezettudatos akciói ellenére a statisztikákban egyelőre nem látszik, hogy elkezdtünk volna tömegesen leszokni a műanyag zacskókról. Sőt, ha 2001 óta nézzük, akkor majdnem a duplájára nőtt a magyarok nejlonzacskó felhasználása.
Ahogy arra már a kampányindító cikkünkben is utaltunk, a műanyag nem önmagában rossz. Hiszen relatíve olcsón tartós és rendkívül előnyös tulajdonságokkal rendelkező használati eszközöket lehet létrehozni belőle. A mikroműanyagokról viszont már nehéz lenne pozitívan nyilatkozni. Ezek a parányi (jellemzően 5 mm-nél kisebb), műanyagtárgyak kopásából származó vagy szándékosan létrehozott részecskék komoly aggodalomra adnak okot.
Nézz körbe magad körül. Mennyi műanyag tárgyat látsz? És vajon mennyi mindenben található még, amiről nem is gondolnád? A műanyagok annyira beszivárogtak az életünkbe, hogy észre sem vettük, de már szinte mindenhol ott lapulnak akarva, akaratlanul. Ideje egy lépést hátra tenni, és új perspektívából ránézni kapcsolatunkra a műanyagokkal!
Nyílt levelet intézett a Greenpeace Magyarország környezetvédő szervezet a kormány két miniszterének. A koncessziós jogszabály elfogadása kapcsán felhívja a figyelmet, hogy nemcsak ők, de a lakossági is “ambiciózus, a valódi fenntarthatóság irányába mutató lépéseket vár a kormánytól”.
Ha már elkezdtél ismerkedni a zero waste fogalmával, de valamiért még nem vágtál bele a hulladékmentes életmódba, akkor ez a cikk biztosan segíteni fog neked, hiszen mutatunk több mint 50 olyan eszközt – kezdve a konyhától a fürdőszobán át az irodaszerekig – amelyeknek létezik környezetbarát és hulladékszegény alternatívája.
Összegyűjtöttük azokat a területeket, ahol a fenntarthatóság érdekében a környezetvédelemben áttörésre van szükség. Tervek már vannak, az idő azonban vészesen fogy.
Az ausztrál kikötőváros vizeit kajakosok serege tisztítja meg az idők során felhalmozódott szeméttől. A környezetbarát programok továbbra is jelentős népszerűségnek örvendenek – számolt be Laura Stone, a kezdeményezés szervezője.
A hulladékmentes életmód nem jár kéz a kézben azzal, hogy holnaptól nem vásárolhatsz semmit sem. Azonban ha belevágsz az életmódváltásba, sokszor el kell majd tűnődnöd olyan kérdéseken, mint például: „Erre tényleg szükségem van?” vagy, hogy „Csak azért vásárolok, mert rossz kedvem van, vagy valóban használni fogom?”.