Kevesebb elpocsékolt víz, kevesebb eldobott szatyor – pontos terv van a klímacélok teljesítésére

  • 2021. február 17.
  • Viktor
Szerző: 

Összegyűjtöttük azokat a területeket, ahol a fenntarthatóság érdekében a környezetvédelemben áttörésre van szükség. Tervek már vannak, az idő azonban vészesen fogy.

AZ ENSZ egyik tanulmánya szerint, ha a jelenlegihez hasonló mértékben aknázzuk ki az erőforrásokat, akkor 2050-re három Földre lenne szükségünk az igények kielégítéséhez. Erre is hivatkozik az Európai Unió, amikor a körkörös gazdaságra történő áttérést szorgalmazza, vagyis a következő három évtizedben karbonsemleges, mérgezésmentes, környezetvédelmi szempontból fenntartható gazdaságra kellene áttérni. Ennek érdekében az Európai Unió következő hétéves költségvetése, illetve az uniós újjáépítési alap is olyan célokat finanszíroz, amelyek ezzel összefüggenek.

Az Európai Parlament segítségével szemléltetésképpen összegyűjtöttük azt, hogy milyen területeken kell látványos előrelépést mutatni. Az Európai Bizottság által tavaly márciusban javasolt cselekvési terv középpontjában a hulladékmegelőzés és -kezelés áll, célja a növekedés, a versenyképesség és az EU globális vezető szerepének fellendítése ezen a területen. A parlament 2030-ra kötelező érvényű célkitűzéseket szavazott meg a különböző alapanyagok felhasználására vonatkozóan a február 9-ei plenáris ülésen.

A fenntartható, éghajlatsemleges és erőforrás-hatékony termékek uniós piacának támogatása érdekében az Európai Bizottság javasolja a környezetbarát tervezésről szóló irányelv kiterjesztését az energiával nem kapcsolatos termékekre is. A képviselők azt akarják, hogy az új szabályok már ebben az évben életbe lépjenek. Az egyes részterületek tehát a következők:

  • műanyagok: a cél, hogy az EU-ban fokozatosan beszüntessék a mikroműanyagok használatát.
  • textilgyártás: ez az iparág sok vizet, valamint földet használ a gyapot és más rostok termesztésére, míg a ruhák csupán kevesebb mint 1%-át hasznosítják újra ruházatként világszerte. Az Európai Parlament lépéseket javasol a mikroszálak csökkentése és a vízhasználat szigorítása érdekében.
  • elektronikai hulladék: az e-hulladék a leggyorsabban növekvő hulladéktípus az EU-ban, amelynek kevesebb mint 40 százalékát hasznosítják újra. A cél, hogy az elektromos eszközök élettartamát megnöveljék, és szélesebb körben legyen újrafelhasználhatók ezek a termékek.
  • élelmiszer- és vízellátás, tápanyagok: az EU-ban termelt élelmiszerek 20 százaléka pocsékba megy. A „termelőtől az asztalig” stratégia keretében többek között azt sürgetik, hogy ez az arány a felére csökkenjen 2030-ra.
  • csomagolóanyagok: a csomagolási hulladék mennyisége rekordszintet ért el 2017-ben Európában. Új uniós szabályok biztosítják, hogy az EU piacán 2030-ra minden csomagolás újrafelhasználható vagy újrahasznosítható legyen.
  • elemek és akkumulátorok: jelenleg az EP előtt van az a bizottsági javaslat, amely szerint az uniós piacon forgalomba hozott elemeknek és akkumulátoroknak teljes életciklusuk során fenntarthatónak, nagy teljesítményűeknek és biztonságosaknak kell lenniük, gyártásuk során pedig meg kell felelniük az emberi jogi és társadalmi szabályokat érintő előírásoknak.
  • építkezések és épületek: az építkezések adják az összes hulladék mintegy 35 százalékát az EU-ban. Ennek csökkentése érdekében azt szeretnék elérni, hogy az épületeknek hosszabb élettartama legyen, és az építkezések során betartsák a környezetvédelemmel, erőforrások használatával és energiahatékonysággal kapcsolatos előírásokat.
  • hulladékkezelés: a kommunális hulladék tizedét teszi ki annak a 2,5 milliárd tonna hulladéknak, ami évente keletkezik az EU-ban. Az EP sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák az újrahasznosítás mértékét, csökkentsék a hulladéklerakók használatát, és minimalizálják a hulladékok égetését.

Forrás: hvg.hu