Hírek téma szerint
Szinte heti rendszerességgel bukkan fel egy vállalat, amely nyakig felelős a műanyag hulladék szennyezés által okozott katasztrófáért, és újabb megoldást célzó fogadalmakkal ünnepelteti magát. A múlt hónapban a Starbucks bejelentette, hogy kivonja a forgalomból a műanyag szívószálakat, és újrahasznosítható műanyag fedőkkel helyettesíti azt. Ezek a fedők magasabb műanyagtartalommal bírnak mint a jó öreg szívószál-fedő kombináció. Még az idén a Pepsi fogadalmat tett, hogy 2025-re 100 %-ban újrahasznosíthatóvá alakítja a csomagoló anyagait. Az Unilever is fogadalmat tett a 100%-os újrahasznosíthatóság, komposztálhatóság mellett. Mindez úgy hangzik, hogy minden a legmegfelelőbb irányba halad – ugye?
Azt a szemléletmódot kell megváltoztatnunk, hogy pár másodpercre gyártunk termékeket, állítja Tömöri Balázs. Elmondása szerint a műanyagszennyezés már rég nem csak egy „esztétikai kérdés”, amit a lakosok is kezdenek felismerni. Többek között kampánykommunikációról, az Északi-sarkvidék megvédéséről, az ökológiai gazdálkodás terjedésének gátjáról, az új államtitkárság felállásáról, Paks II.-ről, valamint egy új felfedezésről is beszélgettünk, amely mindannyiunk egészségét fenyegetheti.
Augusztus 23-24. között a Humusz Ház zárva lesz külső rendezvény miatt. Nyitás augusztus 27-én 9 órakor.
Egy petíció nyolcvanezer aláírója és az LMP is a műanyag szatyrok betiltását követeli Magyarországon. A plasztikszennyezés áttörte a magyar közvélemény ingerküszöbét, ami akkor is örömteli, ha tudjuk: a megoldás kulcsa nem az ökotudatos európai fogyasztók kezében van.
A PET-palackokat már csak a gombák és vírusok felszaporodása miatt sem szabad otthon újratölteni, minél hamarabb landoljanak a szelektív gyűjtőben. Ott a helyük, nem ételeink és italaink közelében.Bihari Dániel írása.
A „Zöld Forrás” támogatásával, a Nemzetközi Duna naphoz kapcsolódóan szervezett nagy sikerű konferenciát a KSZGYSZ a mikroműanyagok okozta környezeti problémákról, amihez a KKM Duna Régió Stratégia Titkársága szervezte nemzetközi szakember találkozó is kapcsolódott
Pekingben elvi megállapodást kötöttek az EU és Kína vezetői, hogy közösen tesznek a hulladék-újrafeldolgozás térnyeréséért, és harmonizálják jogszabályaikat, hogy ezzel segítsék a körforgásos gazdaság megvalósulását.
Egy felmérés szerint Kína, Indonézia, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Vietnam annyi műanyag szemetet termel, mint a világ összes többi országa együttvéve (mondjuk ez abban az értelemben nem olyan elképesztő nagy aránytalanság, hogy ezekben az országokban összesen ~2 milliárd ember él, az emberiség negyede.)
A Tesco elárulta, hogy mire cseréli a műanyag palackokat. Alumíniumra. És ez szerinte zöld. Hát... A greenfo.hu szerkesztőjének véleményét olvashatjátok.
Veszélyt jelenthetnek az egészségünkre az újratöltött PET palackok. A palackokat a gyártók is egyszer használatosként forgalmazzák. A polietilén-tereftalátból készült flakonokból hő vagy túlságosan savas anyag hatására, illetve a hosszú időn át tartó tárolás vagy dörzsölés miatt káros vegyületetek oldódnak ki.
Bónusz-malusz rendszer bevezetését tervezi a jövő évtől a francia kormány, hogy ezzel bírja rá az embereket az újrahasznosított termékek használatára.
A Pécsi Állatkert hulladékkal szennyezett akváriumot állított ki bemutatva a Földre gyakorolt negatív hatásait ennek a globális problémának.
Nem csak azért hasznosak az utak melletti szemétszedő akciók, mert szebb lesz tőle a környezetünk.
Ezúttal a visegrádi országok mellett egy örmény partner szervezettel közösen valósult meg egy projekt az International Visegrad Fund támogatásával.
Mi, vidékről álmodók és vidéken álmodók, Lesz-Gyüttmentek és Már-Gyüttmentek idén negyedik alkalommal találkozunk, hogy fesztivál környezetben és fesztivál hangulatban egymással megosszuk tudásunkat, kicseréljük tapasztalatainkat, mindezt Zéró Hulladék szemléletben.
A kínai nagyvárosok legújabb bringamániája nem meglepő, már évtizedekkel ezelőtt híresek voltak a biciklikkel telített utakról. Ehhez képest a kínai városokban nemhogy nő, hanem egyenesen csökken a biciklizési kedv: a pekingi közlekedési bizottság adatai azt mutatják, hogy míg az 1980-as években az összes városon belüli utazás 63 százalékát biciklivel tették meg, 2014-re ez az arány 17,8 százalékra csökkent.
2018-ban a korábbi évekhez képest is felgyorsult az a világméretű trend, amely az eladott műanyag szatyrok számának csökkentésére, hosszabb távon pedig teljes száműzésére irányul.