Mire használják a lefoglalt csempészdohányt, ruhát és élelmiszert?
2015-ben a NAV munkatársai több mint 43 millió szál dohányárut foglaltak le, több mint 1,7 milliárd forint értékben. Emellett több mint 70 tonna vágott dohányra is lecsaptak. Az előző évekhez viszonyítva a lefoglalt cigaretta mennyisége csökkent, míg a dohány mértéke nőtt – közölte a hirado.hu-val a Nemzeti Adó-és Vámhivatal.
Hetente bukkannak a rendőrök drogra, a NAV nyomozói csempészett cigire vagy hamis ruhákra, de sűrűn akadnak fent veszélyes élelmiszerek is a Nébih szűrőjén. A hírek mindig addig tartanak, hogy a termékeket lefoglalták. Arról viszont nem szólnak, hová kerül a cigik és a drogok tömkelege, ahogy arról sem, hogyan semmisítik meg őket. Pedig több ezer lefoglalt terméket tárol a NAV a 38 ezer négyzetméteres Áru-és Bűnjelkezelő Hivatalban. Többek között ott gyűjtik a lefoglalt csempészcigarettákat is addig, amíg a bíróság nem rendeli el az elkobzást és a megsemmisítést. Évente átlagosan például 300-400 ezer karton csempészett cigi jut a megsemmisítés sorsára. Eltüzelik a dohányárut, általában Rákospalotán, a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben. Az ott termelt gőzzel villamos energiát termelnek, illetve a káposztásmegyeri lakótelep távfűtésére hasznosítják.
Több tonna ruha is tűzre kerülhet
2014-ben több mint 120 tonna hamis ruhát és cipőt semmisítettek meg. Az illegális áru eltüntetése 5 millió forintba került, de ezeknek a ruháknak a sorsa máshogy is alakulhat. A NAV ugyanis – a bíróság vagy a szabálysértési hatóság elkobzásról szóló jogerős döntése után - felajánlhatja az elkobozott utánzatokat a segélyszervezetek részvételével működő Karitatív Tanácsnak. Ha a tanács befogadja a ruhákat, azok eljuthatnak a rászoruló emberekhez. Ez azonban nem olyan egyszerű. Ahhoz, hogy a rászorulók megkaphassák őket szükség van a márkatulajdonos engedélyére. Ennek hiányában „márkátlanítani” kell a ruhaneműket és erről a bíróságnak is rendelkezni kell. A gond ott van, hogy a hamis címkét vagy emblémát többnyire nem lehet úgy eltávolítani, a nadrágokról, pulóverekről, cipőkről, hogy azok használhatóak maradjanak. Így viszont a szemétégetőben végzik.
Elégetik vagy elföldelik a legveszélyesebb élelmiszereket
Több mint 1630 tonna élelmiszert vont ki a forgalomból 2015-ben az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) országos adatai szerint, míg a tavalyit megelőző évben 2310 tonnánál is többet. A forgalomból kivont élelmiszerek – lejárt szavatosság, sérült vagy szennyeződött csomagolás és megromlás miatt - emberi fogyasztásra nem használhatóak fel, de állatkerti, cirkuszi vagy vadon élő állatokkal akár feletethetőek. Ennek azonban szigorú szabályai vannak. A vonatkozó jogszabály három kockázati kategóriát különböztet meg az állati eredetű melléktermékekre – belsőségek, toll, pata - vonatkozóan. Minél magasabb a kockázati kategóriája egy mellékterméknek, annál inkább csökken felhasználhatósági köre.
Ez lesz a büdös húsok sorsa
1-es, azaz a legszigorúbb, magas kockázatú kategória esetén csakis megsemmisítésről lehet beszélni, azaz ha valamilyen terméket az első kategóriába sorolnak be a szakemberek, akkor azt el kell égetni vagy el kell földelni a jogszabályoknak megfelelően.
Ha a 2-es vagy 3-as – kevésbé nagy kockázatú - kategóriába sorolják az emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált élelmiszereket, akkor azt nem feltétlenül kell elégetni. Például a megbüdösödött húsokat sem. Az elsődleges cél az újrafelhasználás.
A megromlott hús például felhasználható biogáz, illetve komposztálóüzemekben vagy állatimelléktermék-feldolgozó üzemekben megfelelő technológia mellett. Így elektromos áram, szerves trágya vagy talajjavító anyag keletkezik belőle – közölte a Nébih a hirado.hu kérdésére. A 3-as – kevésbé ártalmas - kategóriába tartoznak az egészséges állatokból származó melléktermékek. Ezek az anyagok takarmányozásra is felhasználhatóak. Ilyen melléktermék például a toll is. A tollból toll-lisztet készítenek, amely kutyatápokba fehérje kiegészítésére is használható.
Ha a hatóság valamiről úgy dönt, hogy meg kell semmisíteni, annak költsége minden esetben a kereskedőt vagy a tulajdonost terheli. Ha a hulladék közvetlenül veszélyes, akkor a hatóság dolga a megsemmisítés vagy ártalmatlanítás, de ennek költségét a tulajdonosra terhelik.
Nemcsak a húsféléknél, hanem a lefoglalt zöldségeknél és gyümölcsöknél is az áru birtokosára hárul a megsemmisítés intézése. A megromlott zöldséget elégethetik, eláshatják vagy komposztálásra, biomassza előállításra is felhasználhatják. Arra is van példa, hogy a zöldségeket, gyümölcsöket állatkerti vagy vadasparkban élő állatoknak adják, ha azt az üzemeltetők befogadják.
Állatkerti lakók ették meg a csempészcigi fedőáruját
Akad rá példa, de nem jellemző, hogy az állatkert befogad olyan húsféléket vagy gyümölcsféléket, amit például a Nébih kivont a forgalomból. Hanga Zoltán szerint vékony az a mezsgye az élelmiszereknél, ami fogalomba már nem hozható, de az állatoknak még jó. „Az téves elképzelés, hogy ami az embernek nem jó, azt oda lehet adni az állatoknak” – mondta a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője a hirado.hu-nak. Az állatkert lakói viszont ettek már olyan jó minőségű vöröshagymát és krumplit, ami a csempészcigi fedőárujaként szolgált.
Forrás:kivonat a http://www.hirado.hu cikkéből
