Lehetséges, hogy a műanyagok miatt hízunk el?
Kutatók szerint a csomagolásban és más mindennapi termékekben található vegyi anyagok fokozhatják a zsírszövetek termelődését.
A globális elhízásjárvány egyre súlyosbodik, különösen a gyermekek körében: az elhízás aránya az elmúlt évtizedben nőtt, és egyre korábbi életkorra tolódik. Az Egyesült Államokban a mai középiskolások kb. 40%-a már túlsúlyos volt, amikor a középiskolába került. Az elhízás előfordulása az 1970-es évek óta világszerte megháromszorozódott, és 2030-ra várhatóan egymilliárd ember lesz elhízott.
A következmények súlyosak, mivel az elhízás szorosan összefügg a magas vérnyomással, a cukorbetegséggel, a szívbetegségekkel és más súlyos egészségügyi problémákkal. A probléma nagyságrendje ellenére még mindig nincs egyetértés az okokat illetően, bár a tudósok számos hozzájáruló tényezőt ismernek (pl. genetika, stressz, vírusok és az alvási szokások megváltozása). Természetesen az erősen feldolgozott – magas cukor-, só- és zsírtartalmú – élelmiszerek népszerűsége is szerepet játszik, különösen a nyugati országokban, ahol az emberek általában több kalóriát fogyasztanak naponta, mint 50 évvel ezelőtt. Ennek ellenére, a témában megjelent összefoglaló cikkek alapján (Lustig és mtsai, 2022, Heindel és mtsai, 2022) az elhízás elmúlt négy évtizedben világszerte bekövetkezett hatalmas növekedésének nagy részére továbbra sincs magyarázat.
A kutatók körében kialakulóban van az a nézet, hogy az elhízás egyik fő, figyelmen kívül hagyott összetevője szinte biztosan a környezetünk, különösen a benne mindenütt jelen lévő vegyi anyagok, amelyek még nagyon kis dózisban is megzavarják az emberi anyagcsere normális működését, felborítva a szervezet azon képességét, hogy szabályozza az energiafelvételt és felhasználást.
Ezen vegyi anyagok némelyike, az úgynevezett „obezogének” közvetlenül fokozzák az elhízással összefüggésbe hozható specifikus sejttípusok és zsírszövetek termelődését. Sajnos ezeket a vegyi anyagokat a modern élet számos alapvető termékében használják, beleértve a műanyag csomagolásokat, ruhákat és bútorokat, kozmetikumokat, élelmiszer-adalékokat, gyomirtókat és növényvédő szereket.
Tíz évvel ezelőtt a kémiailag előidézett elhízás gondolata egyfajta marginális hipotézis volt, ám ma már nem az.
„Az elhízást okozó anyagok minden bizonnyal hozzájárulnak az elhízási járványhoz”
– mondta Bruce Blumberg (Irvine, Kaliforniai Egyetem), az elhízás és az endokrin rendszert károsító vegyi anyagok szakértője.
„A nehézséget annak meghatározása jelenti, hogy az elhízás mekkora hányada függ össze a vegyi anyagoknak való kitettséggel”.
Fontos, hogy a legújabb kutatások (Ćurić és mtsai, 2021) azt mutatják, hogy az obezogének olyan módon károsítják az egyéneket, amelyet a kémiai toxicitás hagyományos tesztjei nem tudnak kimutatni. Különösen a vegyi anyagoknak való kitettség következményei nem feltétlenül a kitett szervezet életében jelentkeznek, hanem úgynevezett epigenetikai mechanizmusokon keresztül akár több generáción keresztül is átöröklődhetnek az utódokra. Tipikus példa erre a tributil-ón vagy TBT, amely többek között faanyagvédő szerekben használt vegyianyag-család. Kísérleteikben, amelyekben egereket alacsony és feltételezhetően biztonságos TBT-szintnek tettek ki, Blumberg és munkatársai (Chamorro-García és mtsai, 2013) a következő három generációban jelentősen megnövekedett zsírfelhalmozódást tapasztaltak.
A TBT és más obezogének azáltal váltanak ki ilyen hatásokat, hogy közvetlenül beavatkoznak az endokrin rendszer normális biokémiájába, ami szabályozza az energia tárolását és felhasználását, valamint az emberi étkezési viselkedést. Ez a folyamat az olyan szerveknek, mint a gyomor-bélrendszer, a hasnyálmirigy és a máj, különböző hormonjaitól, valamint az agyban található, az éhségérzetet megváltoztatni képes vegyi anyagoktól függ. Kísérletek kimutatták, hogy a születésük előtt elhízást okozó vegyi anyagoknak kitett egerek későbbi életük során jelentősen megváltozott étvágyat mutatnak, és hajlamosak az elhízásra.
Az állatokon vagy embereken végzett vizsgálatok során már közel 1000 ilyen hatású elhízást okozó anyagot azonosítottak. Ezek közé tartozik a műanyagokban széles körben használt biszfenol A, valamint a ftalátok, a festékekben, gyógyszerekben és kozmetikumokban használt lágyítószerek. Ide tartoznak az élelmiszerekben és papírtermékekben tartósítószerként használt parabének, valamint a gombaölő szerekként használt szerves ónvegyületek. További elhízást okozó anyagok a peszticidek és gyomirtó szerek, köztük a glifozát, amely egy nemrégiben készült tanulmány szerint a legtöbb amerikai vizeletében megtalálható.
Egy újabb jel arra, hogy ezek a vegyi anyagok állhatnak az elhízás hátterében: Tanulmányok szerint az elhízási válság a macskákat, kutyákat és más, az emberek közelében élő állatokat is érinti. Még a laboratóriumi rágcsálóknál és főemlősöknél – a kalóriabevitel és a testmozgás szigorúan ellenőrzött körülményei között nevelt állatoknál – is megfigyelték az elhízás előfordulásának jelentős növekedését. A kutatók szerint az egyetlen lehetséges tényező, ami a súlygyarapodást ezeknek az állatoknak az esetében előidézheti, az elfogyasztott táplálék, vagy a karámok építéséhez használt anyagok apró kémiai változásai lehetnek.
Lehetséges tehát, hogy akaratlanul olyan vegyi anyagokkal telítettük az élő környezetünket, amelyek hatással vannak az emberi növekedést és fejlődést irányító legalapvetőbb biokémiai visszacsatolásokra. Az elhízási járvány valószínűleg fennmarad vagy tovább fog súlyosbodni, hacsak nem találunk módot arra, hogy ezeket a vegyi anyagokat kiiktassuk a környezetből, vagy ha nem azonosítjuk a legproblémásabb anyagokat és nem csökkentjük jelentősen az ezeknek való kitettségünket.
Ha semmi mást nem teszünk, legalább a vegyianyagok toxicitási tesztelésének módját át kellene alakítani, különösen az élelmiszerekben, műanyagokban, festékekben, kozmetikumokban és az egyéb termékekben mindenütt jelen lévő vegyületek esetében. Az epigenetika felfedezései az elmúlt 15 évben mélyrehatóan megváltoztatták a biológiai alaptudományokat és az orvostudományt, de még nem gyakoroltak nagy hatást a kémiai biztonságossági vizsgálatok uralkodó gyakorlatára. A kutatók szorgalmazzák a változásokat, de ehhez időre van szükség.
Remélhetőleg a következő néhány évben megfelelő vizsgálati módszereket fogadnak el. Ha nem így lesz, akkor lehet, hogy nehezen fogjuk tudni érdemben visszaszorítani ezt a káros járványt.
Cikk forrása: bloomberg
Fordította: Uray Katalin
